Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

dött a Magyarországon élő és dolgozó bolgár kertészek termelő és értékesítő tevékenysége. Az I. Balkán-háború kirobbanásával kezdetét vette a Magyarországon dolgozó hadköteles bolgárok sorozása és behívása, sokaknak el kellett utazniuk Bulgáriába, de nem kevesen maradtak. Az első világháború második évében további tartalékokat kerestek, ezek biztosítását főleg két úton próbálták megoldani. Alekszandar Sztojanov, akkori bolgár főkonzul kitartóan levelezett a magyar hatóságokkal, hogy minél több Magyarországon élő és dolgozó bolgárt be lehessen hívni a hadseregbe és a frontra küldeni. A második út viszont érdekesebb, még húsz év múlva is volt visszhangja, egyik jelentős tárgyi emléke máig is megmaradt. Közismert, hogy Magyarország és Bulgária az első világháborúban szövetségesek voltak, ez olyan alap volt, amely megegyezéshez vezetett a két hadügyminiszter, Hazai Samu gyalogsági tábornok

208 (1851-1942, 1912-től báró, eredeti neve Kohn) és Nikola Zsekov tábornok között. Ennek értelmében „a Magyarországon tartózkodó bolgár állampolgárok a bolgár kir. hadügyminiszter úr felkérése folytán és a cs. és kir. hadügyminiszter úrral létrejött megállapodás alapján, a háború tartamára mint legénységi egyének a cs. és kir. honvédségbe a véderőről szóló törvény végrehajtására vonatkozó utasítás I. rész 136. §.-a alatt foglaltak értelmében önkéntesekül beléphetnek". Ehhez - az idézett magyar honvédelmi miniszter körrendelete szerint - elegendő az illető hadköteles bolgár kérvényét a honvédelmi államtitkárhoz (ha „a m.kir. honvédséghez, illetőleg a cs. kir. honvédségbe óhajt belépni") vagy a honvédelmi miniszterhez (ha „a cs. és kir. hadsereghez óhajt belépni") felterjeszteni, csatolva néhány szükséges bizonyítványt és iratot a körrendeletben felsoroltaknak megfelelően.

209 Valószínű, hogy egyfelől a körrendelet nem hozta a kívánt eredményeket, másfelől pedig Bulgáriának egyre több és több katonára volt szüksége. Mert alig telt el öt hónap, és valamennyi magyarországi megyei és városi törvényhatóság megkapta Hazai Samu gyalogsági tábornok honvédelmi miniszter újabb, 1916. május 13-án keltezett körrendeletét. Ebben szembetűnő a korlátozás nagysága és összehangoltsága: jelen rendeletem vételétől kezdődőleg csak azoknak a bolgár állampolgároknak kérvényei terjesztendők a hadügyminiszterhez, vagy hozzám fel (a körrendeletet, miként az előzőt, az államtitkár írta alá), akik vagy a bécsi, vagy a budapesti bolgár képviseleti hatóság igazolványával igazolni tudják azt, hogy a bolgár hadseregben való szolgálatra, illetőleg Bulgáriába való visszatérésre kötelezve nincsenek". S a többiek sorsa? „Ezeknek Bulgáriába leendő hazautazása iránt a m. kir. belügyminiszter úr fog intézkedni."

2 Valóban intézkedett, de még az első körrendelet kibocsátása, 1915. október 30-a előtt! Ennek egyik bizonyítéka 1915. október 3-án látott napvilágot az Új Időkben, ahol öt fényképet közöltek a mozgósított bolgár hadsereggel kapcsolatosan. Két felvétel alatt közös az aláírás: „A bolgár mozgósítás Magyarországon". Az első alatt: „Bolgár fokhagymaárus, A mai vezérezredesi rendfokozatnak felel meg, 209

BML Pgm. iratai, a 29352. sz. ügyirathoz csatolt 15. 166. ein. 18-1915. HM. sz. körrendelet. 210

BML Pgm. iratai, 7285. ein. B. 1916 - 12804/1916. V. 18. sz.