Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
bolgár betelepülő hullám visszavezethető a török hódoltsághoz, illetve az ebből eredő politikai és gazdasági kényszerhez. Az utóbbi akkor is igaz, ha az első hullám kezdeténél szerepet játszott Nagy Lajos (1342-1382) magyar király is. Az első németek már a honfoglaláskor jöttek be az országba, erről legutóbb Ács Zoltán a következőket írta: „Árpád-házi királyaink rokoni kapcsolatai és a nyugati katolizáció révén sok német lovaq telepedett le Magyarországon, akiknek királyaink birtokokat adományoztak". Ugyanakkor az említett szerző két hullámot különböztet meg: az első, amely lovagoktól és papoktól eltekintve szinte kizárólag parasztokból, földművesekből állott, a másodikban voltak a városlakó elemek. 60 Ezzel kezdetét vette a németek bevándorlása, évszázadokon keresztül folytatódott, de mindig valamelyik magyar uralkodó kezdeményezésére, illetve politikájával és terveivel összhangban. Ugyanez a helyzet az erdélyi szászokkal, kiknek „többsége II. Géza királyunk telepítő politikája révén a Mosel és a Közép-Rajna-vidékről költözött be a Nagyküküllő, Szeben, Brassó, Beszterce, Naszód megyék által alkotott Királyföldre". 61 Szintén ez idő tájt telepedték le a szászok a lengyel határral szomszédos Szepességbe. 62 A szlovák nép csak a XIII-XIV. században, az akkori tömegesnek minősíthető telepítések következtében formálódott ki 63 , száma azután tovább növekedett. Ennek eredméyeként „a szlovák településvonal kb. 10-40 kilométerrel délebbre tolódott ki, mint a középkorban volt, ez a XVIII. század végén, az alföldi települések újranépesítésekor" ment végbe. 64 A szerbek talán legtömegesebb áttelepítése és a nekik adományozott kollektív kiváltság megint a Habsburgok politikjához kötődik. /. Lipót (1657-1705) ahhoz, hogy megszerezze a Duna-medence területét, valamint az Adriai-partvidéket 65 , elindította háborúit az Oszmán Birodalom ellen. „A császár, mivel e széles körű tervek megvalósításához a maga fegyveres erejét kevésnek tartotta, a helyi lakosság erőit akarta felhasználni Törökország ellen". 66 E célból /. Lipót igyekezett megnyerni Brankovics Györgyöt (Dorde Brankovic), az Erdélyben élő szerb feudális despotát. Annak ellenére, hogy a bécsi udvar nem fogadta el az utóbbi által átnyújtott memorandumot, amely egyébként a boszniaiak, szerbek, bolgárok és a többi balkáni nép nevében íródott, és e népek a törökök elleni háborúban való résztvótelének feltételeit tartalmazta 67 , felkelés tört ki mind Bulgáriában, mind Szerbiában. 68 A felkelő bolgárok és szerbek a vereség után kénytelenek voltak menekülni hazájukból, nem egy esetben az osztrák hadsereggel együtt, többségük Magyarországra jött. Amíg az Arsenje Carnojevic (Csernovics Arzén, 1633-1706) vezette szerb bevándorlóknak /. Lipót már 1691. április 59 Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. 38 p. 60 Uo., 43. p. 61 Uo., 43 p. 62 Uo., 63 Uo., 148-150 p. 64 Uo„ 151 p. 65 Vílágtörténet. Főszerkesztő J. M. Zsukov. V. kötet, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1964., 223 p. 66 Uo., 223-224 p. 67 TOMH1) J.: /Isa HOBH naaanca o Aecncrry Tioprje BpaHKOBHljy. CnoMeHHK CpncKe K. aKaaeMHJe. Eeorpaa. 42. 1905, 37-41 p. 68 HcTopHíi Ha Ewirapmi. TOM IV. H3flaTejicTBO Ha BAH, CotpHfl, 1983, 224-250 p.
