Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - SAROSÁCZ GYÖRGY: A Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása

helyezzék.

108 Kérésüket azonban figyelmen kívül hagyták. 1911-ben a községnek 240 kh 203 öl legelője van. 1909-ben a község elöljárósága kéri a Földművelésügyi Minisztérimot, hogy a közös legelő egy részét engedélyezze felosztani és bérbe kiadni.

109 Ha az 1935-ös statisztika adatait figyelembe vesszük, akkor a község elöljárósága kereken 60 kh legelőt osztott szét, megmaradt 180 kh. Személy község határrendezési javaslatát az uradalom 1864-ben készítette el, közösen használt legelőterülete 320 hold. Az uradalom kiegyezésül telkenként hat holdat ajánlott fel,

110 s végül a falu gazdái hét holdban egyeztek ki. A tagosítás után (1865-ben) 228 h 39 öl legelőjük lett.

111 A község bírója 1888-ban a lakosság nevében kéri a volt úrbéres közös legelőjük felosztását, hivatkozva az 1875-ben hozott törvényre, amely ezt lehetővé teszi. A felosztásnál a gazdák többségének a hozzájárulására volt szükség, és a tulajdonukban lévő földterületet vették figyelembe. A tanító és a „kisházasok" kaptak a legkevesebbet belőle, míg a többiek telkük arányában.

112 A legelő teljes felosztása 1892-ben még nem fejeződött be, mert a telekkönyv szerint a falunak 92 kh 1432 öl legelője volt. Ez a terület 1935-ben 26 kh-ra csökkent. Szőke helység határában a földesúr és a jobbágyok legelőjét 1837-ben választották ketté, az uradalom ekkor 174 kh nagyságú területet bocsájtott rendelkezésükre. A hivatalos legelőelkülönítést csak 1845-ben hajtották végre, ekkor a jobbágyoknak már csak 148 holdat mértek ki. E terület tagosítása 1853-ban történt. A legelő nagysága a falu és az uradalom közti csere során 48 h 177 öllel növekedett. Az 1892-ben végrehajtott legelőfelosztáskor az összterület 135 kh 413 ölet tett ki. Ebből felosztásra került 51 kh 110 öl. A legelőt a telkek arányában osztották szét, a három kisházas zsellér kapott 876, 881 és 887 öl földet.

114 1935-ös statisztikai adatok szerint a községnek 75 kh közös legelője volt. Szőkéd legelőproblémájáról adatok hiánya miatt igen keveset tudunk. 1865 előtt 176 h legelője van. A megegyezés feltételeit és a legelőfelosztás idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy azonos időben történt, mint a többi községben. 1935-ben a legelőterülete 72 kh. Udvard község és az uradalom a legelőt 1846-ig használta közösen. A község a földesúrral 18.47-ben kötött örökmegváltási szerződést.

116 A legelőelkülönítési és legeltetési jogról 1848 után az uradalom lemondott. A Hrasztina (Tölgyes) nevű legelőt, 71 holdat 1848-ban 71 gazda és 8 zsellér között osztották fel.

117 A legelő nagy részének felosztását 1890-ben hagyták jóvá, 224 kh 254 ölet, osztatlan maradt 77 kh 1578 öl.

118 Ez a terület 1935-ben 33 kh-ra csökkent. 108 BML Alisp. ált. i. 3825, 738/1847. 109 BML Kj. Szalánta, 1909. 110 BML Uti. Személy. 111 Ua. 112 Ua. 113 BML Uti. Szőke. 114 Ua. 115 Fényes E.: im. 116 BML Alisp. ált. i. 3727/1847. 117 BML Uti. Udvard (Pécsudvard). 118 BML Kj. 1891.