Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - SAROSÁCZ GYÖRGY: A Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása

A makkoltatás bérlésére általában több gazda társult: a bólyi uradalom turonyi kerülete Sólymos és Gyukovácz erdőjében 1741-ben 16 szalántai jobbágy 214 db sertést hizlalt. Az árendát a sertések száma után fizették. A pontos összeget azonban nem lehet megtudni, mert azt egymás között, a sertések nagysága alapján osztották szét.

78 1 743-ban kevés makk termett. A szalántaiak ismét ebben az erdőben makkoltattak, a 14 bérlő 146 db sertés után egységesen 10 dénárt fizetett.

79 1833-ban a Szőkédről Átára vezető erdei útnak a bal'oldalát Vlásity György egerági plébános bérelte, 13 sertés után fizetett 26 forintot.

80 A szalántaiak a megyénél sérelmezték (1842), hogy miután az erdőből fáradtságos munkával legelőt csináltak, és az ott lévő fák makktermésre beálltak, azt az uradalom tőlük elvette és a legtöbbet ígérőnek bérbe adta.

81 Voltak olyan esztendők is, amikor az uradalom az erdő makkoltatását csekély termés miatt nem tudta bérbe kiadni.

82 1 842-ben a bissei erdőben makkoltatnak, süldő sertés után 30 krajcárt fizettek.

83 A személyi Bogdán Mátó, Uzán Mártin és Bláskovics Pávó 1842-ben a vokányi „Kuruc" erdőben vett ki bérletet.

84 1 845-ben az üszögi uradalom nyilvános árverésén 110 forintot fizettek egy erdei bérletért.

85 Az átai Horváth Ándriá, Sikolsácz Mátó és Horváth Mátó a szőkédi „magas erdő" makk és gyümölcsszedését 50 Ft-ért vette bérbe.

86 A gyér adatok puszta felsorolása is azt bizonyítja, hogy minden faluban voltak, akik az erdei rhakkoltatásra vállalkoztak. A forrásanyag nem ad választ, hogy termett-e helyben elegendő makk, milyen lehetőségeik voltak a saját szükségletükre 1-3 darabot hizlalni szándékozó gazdáknak. Az uradalmi szerződések egyértelműen arra utalnak, hogy a makkot a földesúr legjobban a vállalkozók útján tudta értékesíteni, és élt is ezzel. A nyilvános árverésnél az uradalom a helyi lakosságot nem részesítette előnyben, noha ezt az urbárium előírta. A jobbágyok már a 18. században más, a számukra kedvező földesúrnak az erdejét bérlik. Milyen lehetett a makkoltatásra alkalmas erdőkért a versengés, az ezekből az adatokból nem derül ki. Az árverést a területenként kialakult állattartás jellege nagyban meghatározta. A sertéstenyésztéssel foglalkozó jobbágyok mindig kerestek maguknak megfelelő, de olcsó, makkoltatásra alkalmas erdőt. Voltak rossz vagy gyenge esztendők is, amikor kénytelenek voltak a távoleső uradalmakat felkeresni, mert helyben nem volt makk. A mecseki és a siklósi hegyek BML B-M. i. 110. cs. 322. sz. iAntalovics Mihály 10 sertésért 90 dénárt fizetett, Antalovics Lukács 14 db. egy forint és 10 dénárt, Stivics József 8 db. dénárt, Szemelyác Nikola 31 db. 2-ft. 25 dénárt, Pávics Mátyás 8 db. 50 dénárt, Stivics Mihály 7 db. 45 dénárt, Stivics Pál 7 db. 40 dénárt, Ricskovics Mihály 14 db. 1 úft. és 30 dénárt, Száláncsánin Nikola 13 db. 95 dénárt, Gyurka Lukács 19 db. 1 -ft. 55 dénárt, Peták János 27 db. 2-ft. 10 dénárt, Száláncsánin Mihály\4 db. 10 dénárt, Rebics Mihály 7 db. 30 dénárt, Perics János 13 db. 1 -ft. Bosnyák Mátyás 11 db. 85 dénárt.) 79 BML B-M. i. 89. cs. 80 BML Uti. Szőkéd. 81 BML B-M. i. 89. cs. 82 Ua. 83 Ua. 84 BML Su. 85 BML B-M. i. 103. cs. 741. sz. 86 BML B-M. i. 117. cs. 514. sz.