Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - BÁN PÉTER: Baranya vármegye etnikai és vallási képének alakulása a Mária Terézia-kori úrbérrendezést követően

Település Urb. 1767 Lex.Loc. 1773 Korab. 1786 Vályi 1796 Schern. 1812 Népsz. 1784 Császta

18 magy magy elegyes kat kat: 450 274 Egerszeg

7 (Felső-) magy magy magy kat kat: 192 161 Egregy magy magy magy magy kat kat: 208 596 Egyházbér magy magy magy kat kat: 233 164 Gerényes magy magy magy magy kat kat: 414 ev: 101 388 Godisa ném ném magy kat kat: 226 290 Gödre ném ném kat kat magy kat kat: 772 628 SzentGyörgy ném ném kat: 396 327 Gyümölcsény magy magy elegyes kat: 142 139 Kis-Hajmás magy magy magy kat kat: 224 249 Nagy-Hajmás magy horv magy kat kat: 549 ev: 100 gr.kel: 15 795 Hertelend

19 (Horvát-) ném horv ném-horv kat kat: 282 227 Hertelend

19 (Kis-) _ _ _ kat: 79 67 Hertelend

19 (Magyar-) magy magy ném-horv (?) kat kat: 590 409 Hidas

20 (Magyar-) (Német-) (Rác-) magy-ném magy-ném-ill ref-gr.kel kat-ev-refgr.kel kat-ev-refgr.kel kat: 38 ev: 588 ref: 315 gr.kel: 315 izr: 10 1703 Hörnyék magy magy kat: 292 230 Husztót magy magy elegyes kat kat: 164 131 Vályi András „Tót-Császta" néven ismeri, és „elegyes" minősítése valószínűleg etniaki átrendeződésre utal. A falu népességszáma is kétszeresére növekedett 1784 és 1812 között, tehát horvát és esetleg még német, magyar betelepülőkkel kell számolnunk. 19

A Mári Terézia-féle úrbéri tabelláktól Korabinszky lexikonéig a források két helységről, Magyar- és Horvát-Hertelendről tudnak. Vályi András vagy egybefogva írt ezekről a falvakról, vagy csak HorvátHertelendet ismerte. Végül a Józsefi népszámlálás és az 1812. évi sematizmus készítői külön harmadikként kimutatták (az újtelepes) Kishertelend lakosait is. 20

Korabinszky még három faluként ismerteti - de csak nevükben és egyházaikban -, az 1784-es népösszeírás, Vályi munkája és a sematizmus ellenben egy egységben adja meg Hidas adatait.