Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

attikafalakkal, valamint a magas, csúcsos tetővel. Mindezzel hangsúly kapott az épületszárnyak csatlakozási pontja. A kerti homlokzat középrizalitjának lekerekített széleit sarkosra falazták, a háromszögű timpanont íves záródásúra alakították és három, bádog vázával díszítették. A kettős címert kissé feljebb helyezték. A belsőkben is átépítéseket eszközöltek. Valószínűleg ekkor váltották fel a boltozatokat a síkmennyezetek az ÉNy-i szárnyban. Ebben az időben készültek a 6/c, 7., 3. és 4. szobákban feltárt, átlagos kvalitású díszítőfestések. Közülük a legszínvonalasabb a 6/c. helyiségben megtalált. Itt, egy alacsony, lábazati sáv felett a falakat világoskék alapon, szecessziós stílusú, szürkészöld színű oszlopok tagolják organikus formájú fejezetekkel. Az új részek (torony, sarokpavilon, stb.), a változatos tetőfoirmák és díszek (bádog, kovácsoltvas), a homlokzatarchitektúra révén a kastély elnyerte története során legkvalitásosabb formáját. A jó átlagos színvonalú, már kései historizáló stílusú átalakítás építészének nevét nem ismerjük. Sem tervek, sem írásos dokumentumok nem kerültek elő. A homlokzatarchitektúra azért annyira nem kvalitásos, hogy ennek alapján, analógiákra hivatkozva attribúciókba mernénk bocsátkozni. Az alaprajzra sem támaszkodhatunk, hisz ez jórészt már adott volt a tervező számára, s a toldások is eléggé általánosan elterjedt megoldások. Csak hipotézisként vethető fel a korban Pécsett működő Schlauch Imre neve, aki a kései historizmus vezető mestere a városban.

369 Az egyenlőre ismeretlen építész értő kézzel nyúlt a régi úrilakhoz, amelyet a korízlésnek megfelelő, elegáns, villa-szerű formára alakított át. A historizmus idején gyakori jelenség a villa-szerű kastély és a kastély-szerű villa.

370 Közeli példaként elég, ha csak a Mecsekoldal szőlőiben, a XIX. sz.-ban épített nyárilakokat, a pécsi, Schlauch-féle villatelep tornyos házait,

371 vagy a Megyefához közel eső, Helesfához tartozó Nádosy-telep kis kastélyát

372 említjük meg. Az egykorú fényképeken látszik a megyefai kastély körüli szép, gondozott kert a jobbára még fiatal, nemrég ültetett fácskákkal. A park vázlatos alaprajzát a falu 1907-es kataszteri térképe őrizte meg számunkra.

3 Körülbelül a patak és a Szentdomjánpusztára vezető út közötti területet foglalja el, s a háztól az erdős részig nyúlik fel a domboldalon. Sétautak hálózzák be. Jeszenszky Lajos 1917-ben hunyt el, 64 éves korában.

374 Először a kastély kertjében temették el, majd felesége halála után, vele együtt a dombon lévő Levárdy Ferenc-Levárd Henriette: Pécs historikus építészete. Baranyai művelődés, 1987/1, 523. (19-21.); Weiler, 1987, 35-39. 370 A témához, csak felsorolás szerűen, néhány szakkönyv: Heinz Biehn: Residenzen der Romantik. (München, 1970); Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. (Bp, 2. kiad, 1974); Renate Wag

nerRieger - Walter Krause (Hrsg.): Historismus und Schlossbau. (München, 1975); Eggert-HajösSchwarcz-Werkner: Landhaus und Villa in Niederösterreich 1840-1914. (Wien-Köln-Graz, 1982); Wolfgang Brönner: Die bürgerliche Villa in Deutschland 1830-1890. (Düsseldorf, 1987); James S. Ackerman: The Villa. Form arid Ideology of Country Houses. (London, 1990). 371 Weiler, 1987, képek. 372 A szerző által 1989-ben elvégzett építészettörténeti kutatás dokumentációja megtalálható az OMvH (Bp.) Tervtárában. 373 t t t *f Nagy J, 1935, a térképmellékletek között hozza másolatát. 374 Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek