Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

es torokgyík járvány a két szomszédos faluban összesen 156 kis áldozatot szedett.

344 A kastélyépítő Jeszenszky Lajos Az 1885-ben elhunyt Jeszenszky Zoltán

345 sötét gránit sírobeliszkje a dombon, az emlékkereszt mellett áll. A Jeszenszky címerrel díszített, feliratos oldala ennek is a falu felé néz. Örököseire cßak két, viszonylag kis földbirtokot hagyott. Megyefán, az úrbéri elkülönözés után kevesebb mint 400 hold maradt meg. A feleségével szerzett kürtöspusztai (Somogy m.) birtok 364 holdat tett ki. Ezt fia, a gyermektelen dr. Jeszenszky Béla (1855-1930), temerini körorvos

347 örökölte, aki egy 1897-es adat szerint a lakóhelyétől távol eső jószágot kiadta haszonbérbe. 1914-ben és 1922-ben is ő szerepel tulajdonosként.

348 1930-ban hunyt el. A megyefai dombon nyugszik, nagynénjével és Antal fivérével közös, gránit sírobeliszk alatt.

349 Az úrbéri megváltás révén szerzett pénzt az id. Jeszenszky Zoltán valószínűleg leányai kiházasítására és azon fiúk kielégítésére fordíthatta, akiknek nem jutott földbirtok az örökségből. Az 1852-ben született III. Antalról tudjuk, hogy Szentlőrincen ügyvédeskedett, nem alapított családot, s 1901-ben temették Megyefán.

350 A bükkösdi plébánia anyakönyve szerint 1851. január 27én született János kisgyermekként meghalhatott.

35 Az elsőszülött, ifj. Zoltán (sz. 1848 v. 1849) 1890 körül Budapesten lakott.

352 Nejétől, Bauer Rózától 5 gyermeke jött világra 1887-től.

353 Az 1897-es Gazdaczimtár szerint ő a 375 holdas megyefai birtok tulajdonosa, amelyet kiadott haszonbérbe.

354 A jószágon ekkor 7 cseléd dolgozik, 14 lovat, 30 szarvasmarhát és 41 sertést tartanak. A századfordulón már egyik öccse, Jeszenszky Lajos (1854-1917) a megyefai kas344 Bükkösd, r. J<. pl. Anyakönyvek; Uott, archívum, História Domus, I, (Fehér Ferenc pl. (19121945) ms. feljegyzései), pp. 10-11. 345 Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Jeszenszky Zoltán megyefai sírobeliszkjének felirata; Hellebronth, 1940, 197. és Bona, 1988, 691. szerint 1885. szept. 16-án hunyt el, Bükkösdön. 346 1897-es adat; 375 hold (Gazdaczimtár, 1897, 72-73.). 347 Sírfelirata Megyefán (lásd 350 L). 348 Gazdaczimtár, 1897, 106.; Csánki Dezső: Somogy vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai-sor), (Bp, é. n. (1914)), 133.; Vasdényey, 1922, 30, 54. 349 Bükkösd, r. k pl. Anyakönyvek. A síremlékről lásd 350 j. Jeszenszky Béla ápolta a családi hagyományokat, kegyelettel megemlékezett őseiről, amikor 1904-ben misealapítványokat tett Jeszenszky Jánosért, Adtaiért. Nep. Jánosért és feleségeikért (Bükkösd, r. k. pl, archívum, Fundationes, 124./1904. sz, 125./1904. sz, 926./1904. sz.; másolataik a História Domus, II.-ben). 350 49 évesen, Szentlőrincen hunyt el (Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Angyal, kézirat, p. 18.; Uő, 1899, 67.). A megyefai, családi sírkertben található, már ledőlve az a gránit obeliszk, amely alatt három családtag csontjai porlanak a bevésett faliratok szerint: Kajdacsy Antalné, sz. Jeszenszky Klementina (1814-1900) és unokaöccsei, Jeszenszky Antal (1852-1901), dr. Jeszenszky Béla (1855-1903). 351 Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek. 352 Angyal, kézirat, pp. 16-18.; Uő, 1899, 68. (II. tábla). 353 A fenti jegyzetben eml. munkák még csak két gyermekét hozzák. 354 Lásd 346 j.