Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

ben támasztott magasabb követelményeknek való megfelelését bizonyíthatja,

188 hanem felvilágosult,

1883 jozefinista nézeteit is. Ez nem jelentett nemzetietlen gondolkodásmódot. Hazafias, s ami akkoriban azzal némileg szinonim is volt, németellenes beállítottságát jól példázza naplójának egy, sógorára, Hoffer Oktávián osztrák tisztre vonatkozó passzusa: „1802. Hoffer kedves sógorom érdemeire való nézve oberst-leidinántá tétetett. Isten éltesse derék ember, ha német 1 89 is". Jeszenszky Antal talán hasonló dilemmában lehetett, ugyanúgy vergődhetett a II. József nevével fémjelzett, modern, felvilágosult racionalizmus és a sok szempontból retrográd, a vármegyéhez kötődő, de a nemzeti identitás védőjeként fellépő rendiség kettős vonzásában, mint az ismertebb kortársak közül például gr. Széchényi Ferenc, vagy Kazinczy.

190 Új lakhelyén, Megvefán is, 1788-ban „díszesebb kastélyt építtetett, alkalmas melléképületekkel" Ezt az adatot - amely valószínűleg az azóta elveszett, elpusztult családi iratokból, esetleg Antalnak az Angyal Pál által még látott naplójából származik - megerősítik a kortárs mozsgói plébános, Kollárovics Sebestyén feljegyzései a parókia História Domus-ában, ahol azt írja: „(Antal) hamarosan Megyefára költözött, ahol egy rendesebb házat építtetett magának".

192 Ez természetesen még nem szerepel a II. József-féle, I. katonai felmérés azon szelvényén (Collo IX. Sectio 28.), amelyet Ruvigny tüzérhadnagy készített 17831784-ben a környékről, s amelyen a kis Megyefa község is látszik.

193 Ez az udvarház volt a ma is álló kastély legkorábbi része, amely a 6. sz. helyiségcsoportot foglalta magába, ÉK-i oldalán egy nyitott tornáccal vagy folyosóval. E tornác nagy, íves záródású, később befalazott nyílásainak nyomai a falkutatás során előkerültek. Ebben az első építési periódusban a bejárat valahol itt, talán a 11.sz. folyosórész két ablaka között lehetett, ahol most vegyesfalazat van. A DNy-ra néző főhomlokzat 2+2 + 2 tengelyes volt. A kiugró középrizalit lekerekített falsarkait sikerült kibontanunk a későbbi ráfalazásból. Egy XIX. sz. köErről általában: Hajdú, 1982, passim. Jeszenszky Antal német nyelvtudását, felkészültségét, tekintélyét - utóbbit egy olyan periódusban, amikor a politikai változások miatt nem is viselt megyei hivatalt - bizonyítják gróf Hofmannsegg sorai, amelyek ugyan név szerint nem említik, de az itt szereplő királyi tanácsos alakjában őt véljük felfedezni. Az útlevél nélkül utazgató grófot 1793-ban, Baranyában francia emisszáriusnak nézték és lefogták. Pécsett, a kihallgatásánál jelen lévő és pártját fogó, névtelen tanácsosban, mint írja egy őszintén gondolkozó szellemet tanultam megismerni. Ugy vettem ki, hogy neki itt nincs semmi hivatala, hanem mégis ő a főszemély". Pedig ekkor az alispán is jelen volt. (Hofmannsegg, 25.) A királyi tanácsosi címet feltételezhetően még II. Józseftől kapta Jeszenszky Antal, hivatali érdemeiért. (Lásd még: 229 j.) A címről, adományozásának feltételeiről lásd: Fallenbüchl, 1989, 72-73. 188a Felvilágosultságát, tájékozottságát bizonyítja az is, hogy megyefai kastélyára villámhárítót szereltetett, alig néhány évtizeddel a szerkezet felfedezése után (lásd 201a j.-nél). 189 Angyal, kézirat, p. 13 190 Az ellentmondásos korszakról, alakjairól: H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen, 1765-1800. (Bp, 1987). 191 Angyal, kézirat, p. 17. 192 Vargha K, 1968, 121. 193 Wien, Kriegsarchiv (fekete-fehér másolat a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Bp.) Térképtárában). Az első katonai felvételről általában: Dobai András: Somogy megye az első katonai felvétel idejében (1782-1785). Somogy Megye Múltjából, 14. (1983), 89-161. (89-93.). A bennünket érdeklő, nyugat-baranyai részt már nem tárgyalja.