Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

nem élt, ez év nyarán Pávics Katalint özvegyként említik. Halálának pontos dátumát (1752. márc. 26.) a Pécs-belvárosi r. k. plébánia Anyakönyveiből ismerjük.

77 AZ első Jeszenszky Baranyában A fiúsított Horváth leányok közül az idősebb, Krisztina Petrovszky Ferenchez, egy, a megyébe szintén újonnan, Tolnából beköltözött középbirtokos família sarjához ment férjhez.

78 A kisebbik leányt, Klárát 1748-ban vette feleségül kisjeszeni Jeszenszky János kapitány.

79 A férj aktív tisztként szolgált ekkor,

80 s bizonyára csak csekély saját vagyonnal rendelkezett.

81 Apósa tekintélyét mutatja, hogy az esketést maga a püspök, gr. Berényi Zsigmond végezte.

82 Peres ügyben, 1752. aug. 25-én (Angyal, 1911/2., 44.). Az 1754-es nemesi lajstromban is Horváth Dániel örökösei szerepelnek (Andretzky, 1909, 123.). 77 Pécs-belv. r. k. pl., Lib. mort. I., p. 296. Kb. 65 éves volt, tehát 1687 k. született. 78 Angyal, kézirat, pp. 1-2.; Uő.; 1899, 65., 69. 79 Pécs-belv. r. k. pl., Lib. cop. I., p. 196.: 1748 febr. 25. 80 Angyal, 1899, 65. gyalogsági századosként említi a vőlegényt, aki Szaszkó, 1981, 220-221., 16 j. szerint valószínűleg a szintén katonatisztként szolgáló Pávics fiúk (Antal, Pál), jövendő anyósa fivérei révén kerülhetett kapcsolatba Horváth Dániel családjával. Ezt a feltevést közvetett bizonyítékok is megerősíteni látszanak. Jeszenszky János katonai cursus honorum-át a források révén - ha hézagokkal is - végig tudjuk követni. 1713-ban született a Túróc megyei Kisjeszenben és 1734-ben kezdett szolgálni a hadseregben. Sírfelirata alapján (lásd 104 j.) következtetünk vissza születési dátumára. Ezt és a továbbiakat megerősítik a bécsi Kriegsarchivban őrzött iratok. A gyűjteményben csak két forrás (1749-ből és 1763-ból) foglalkozik hősünkkel, mert az anyag nagy részét a XIX. sz.ban kiselejtezték. A bécsi adatoknál korábbi, 1743-ból való a Haditanács egy leirata, amely a család levéltárában maradt meg (Jeszenszky-levt., 1. doboz, „Birtokperek, családi perek, egyezségek, 17631892"-fasc.-ban. A szöveg olvasatáért, fordításáért Móró Mária Anna tudományos kutatónak tartozunk köszönettel, csakúgy, mint a munkánkhoz nyújtott, állandó segítségért is.). Ebben Johan Jesensky, mint hadnagy említtetik az Andrásy (Andrássy)-féle gyalogos regimentben (az ezredről, amelyet 1741-ben alapítottak és 1769-től a 33. sorszámot viselte, lásd: Wrede, Bd. I., s.352-358.). Az akkoriban Sopron központtal a Dunántúl É-i részén állomásozó regimentből 1743-ban 3 zászlóaljat Itáliába vezényeltek, s az osztrák örökösödési háborút itt küzdöttek végig. Esetleg itt harcolhatott Jeszenszky János is, de más ezredben, amint ez a fenti, 1743-as iratból kiderül. Ebben az olvasható, hogy korábban a Vettesi-féle magyar gyalogos regimentben, majd az Andrássy-féle gyalogezredben - amely 1741-ben alakult - kitüntette magát. Mivel 1734-ben lépett a hadseregbe, bizonyára részt vett az 1737-38-as török háborúban, majd 1741-től az osztrák örökösödési háború első szakaszában is harctéri érdemeket szerezhetett. A szóban forgó iratban kérésére és parancsnoka, báró Andrássy Ádám óbester javaslatára ekkor, 1743. ápr. 27-én áthelyezik egy bizonyos Sothan regiment Földesiféle százada - üresedésben lévő - kapitányi helyére. A háborút bizonyára ebben az alakulatban küzdötte végig, s ennek befejeztével az ezredet feloszlatták (lásd 99 j.). Az aacheni békét csak 1748. okt. 18-án írták alá, de hősünket már korábban szabadságolhatták, így bukkanhatott fel az év elején Pécsett. 81 Lásd 102 j. 82 A 79 j.-nél hozott forrás említi.