Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

A MEGYEFAI JESZENSZKY-KASTÉLY Megyefa és földesurai SONKOLY KÁROLY A Mecsek hegység Ny-i részén, a Bükkösdi völgyben megbúvó, kis baranyai faluban, Megyefán (közigazgatásilag Bükkösdhöz csatolva) álló Jeszenszky-kastély műemléki kutatását 1990-1991-ben végezte el a jelen sorok írója.

1 A munkát az ingatlan új gazdája, egy pécsi kft. rendelte meg, amely a felújítás után kastélyszállóként kívánta hasznosítani a régi úrilakot. A ház az 1940-es évek végéig az építtető Jeszenszky-család kezén maradt. Az államosítást követően többször is gazdát cserélt, legutolsó tulajdonosa a Pécsi Cipőipari Szövetkezet volt. Az elmúlt évtizedekben a gondozatlan park elvadult, a kastély régi fénye megkopott. A szobákból eltűntek a patinás bútorok, festmények, a díszes cserépkályhák, sőt van ahol már a válaszfalak is hiányoznak, mert kellett a hely egy üzemcsarnoknak, éppen abban a szárnyban, ahol egykor a reprezentációs helyiségek voltak. Mostanában a látogatókat egyre vigasztalanabb kép fogadta Megyefán. Félő volt, hogy a kastély majd azon baranyai társainak sorsára jut, amelyeket éppen az utóbbi években bontottak le. Ennek veszélyét fokozta, hogy az eldugott helyen álló épület sokáig nem részesült műemléki védelemben. Ezt csak 1985-ben - Bükkösd építészeti értékvizsgálatának köszönhetően - kapta meg (MJ fokozat), bár már 1951-ben a Genthon-féle műemlékjegyzék is XVIII. sz.-i kastélyként hozta. Az új tulajdonos megkezdte a felújítást, amely azonban anyagi problémák miatt - félbemaradt. A kastély 1990-ben A megyefai kastély a falucska központja fölött, egy alacsony domb Ny-ÉNy-ra néző lejtőjén áll. A vasút felől csak a tornya látszik, mivel eltakarják a nagy fák, amelyek a házat körülvevő és a dombra felhúzódó 6,2 hektáros parkban nőnek. Az L-alakú, földszintes épületnek a két szárny találkozása alkotta, belső sarkánál van az É-ra néző főbejárat, előtte udvarral. A külső, Ny-i sarkon emeletes torony áll, a DNy-i homlokzat túlsó végén pedig a „tereferélő"-nek becézett, toszkán oszlopos, egykor nyitott sarokpavilon látható. Ez utóbbinál a felújítás során kibontották a befalazásokat, visszaállítva az eredeti állapotot. A kastély lejtős terepre épült, ezért a falu felőli, ÉNy-i oldalon szuterén is elfért a földszint alatt. A falkutatás előtt, az udvari homlokzatoknál és a toronynál végzett statikai feltárások során kiderült, hogy a háznak szinte semmi alapozása sincs, a falak a 1 A kutatási dokumentáció megtalálható az OMvH. (Bp.) Tervtárában. A szerző rövid, előzetes jelentése: Sonkoly, 1993.