Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)

tartozó települések beosztása módosult. Ezzel itt nem foglalkozunk, annál is inkább, mert ehhez rendelkezésre áll egy kitűnő kézikönyv

89 A községek úgynevezett „törvényes hatáskörének" legfontosabb feladatai közé tartozott az állami anyakönyvek vezetése.

90 Ezért nem véletlen, hogy az 1906ban kiadott Anyakönyvi Utasítás kitér arra is, miszerint, ha új anyakönyvi kerület alakítására kerül sor, a szükséges anyakönyveket, betűrendes mutatókat és kezelési nyomtatványokat a kellő időben a törvényhatóság első tisztviselőjének biztosítania kell. Egyébről, így a pecsétről is az illető településnek kell gondoskodnia.

91 Amennyiben az anyakönyvi kerület székhelyének neve megváltozik, természetesen új anyakönyvi pecsét beszerzéséről kell gondoskodni. Amikor egy anyakönyvi kerület megszűnt, úgy az első, mint a másodpéldányokat az anyakönyvekből le kell zárni. Az első példány, a betűrendes névmutató és az irattár az új anyakönyvi kerület székhelyére kerül, a pecsét pedig az anyakönyvek átadásával egyidőben „bevágás által megsemmisítendő".

92 A rendelet előírja azokat a kellékeket, amelyek használata külsőségeiben is jelzi az anyakönyvvezetői funkciót: nemzeti színű vállszalag az ország címerével ellátva, valamint a hivatalos pecsét. A pecsétnek tartalmaznia kellett az ország címerét, körülötte pedig az adott anyakönyvi kerület nevét.

93 Az anyakönyveket, a vállszalagot és a hivatalos pecsétet a hivatalos használaton kívüli időben elzárva kell tartani.

94 Az eddigiekben elmondott jogszabályokról azért beszéltünk részletesebben, mivel a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megszállása alatt álló területen - az anyakönyvezést illetően is - a magyar jogszabályok érvényesülését ismerték el a megszálló hatóságok.

95 Az anyakönyvvezető hatásköre úgy a városi, mint a nagyközségi, körjegyzőségi anyakönyvi kerületekben a születési és halotti anyakönyvek vezetésén és az ebből kiadandó hiteles anyakönyvi kivonatok kiszolgáltatásán kívül a házassági anyakönyvek vezetésére és az ebből történő kivonatok kiadására is kiterjedt. Ezenkívül még, mint polgári tisztviselő működött közre a házasságkötésnél is.

96 Ezt azért tartottuk fontosnak hangsúlyozni, mivel a megszállás időszakában - a pecsétek köriratának tanúsága szerint - ezen a ponton szétválni látszik a magyar gyakorlat az idegen közigazgatási gyakorlattól. A házasságkötéseket, illetve az ehhez kapcsolódó adminisztratív teendőket külön személy látta el. A rendelkezésünkre álló pecsétek alapján Dárdán (46), Dunaszekcsőn (47), Siklóson (64) és Somberekén (66) volt ilyen személy. Szerintünk ezek a pecsétek természetesen nem azt bizonyítják, hogy csak ott lehetett házasságot kötni, ahol ilyen pecséteket használtak. Inkább arra utalnak, miszerint az anyakönyvi hivatalok B9

Fáncsy József: Baranya megye községeinek anyakönyvi és közigazgatási beosztása 1895-1975. Pécs, Bm. Tanács Továbbképzési és Módszertani Intézete. 1976. 90

Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás. Bp. 1942. 311. p. 91

80. 000/1906. B. M. 4. §. 92 U. O. 93

u. o. 28.§. 94. 95 +

u. o. 30.§. 2377/1919. sz. 203/1919. sz. 96

80. 000/1906. B. M. 12.§.