Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)
A Szentlőrinci járás székhelyét 1919. április 18-án kelt 808/1919. számú rendeletével a kormánybiztos-főispán Szentlőrincről Sellye községbe tette át. Ezzel együtt a járás is felvette az új székhely nevét. 72 A rendelkezés 1919. április 23-i hatállyal lépett érvénybe. A pecsétváltás azonban nem ment ilyen gyorsan. 1919. július 9-ig az eddig érvényben lévő, magyar törvény által előírt pecsét alatt adta ki rendelkezéseit, hitelesítette kiadmányait a Sellyén székelő főszolgabíró. 1919. július 10-e táján történhetett meg a pecsétváltás, ahogy ezt nagyon szépen mutatja az a kérvény, amelyben írója két hónapi Bécsben való tartózkodásra kért engedélyt (XV). A kérvény 1919. július 4-én kelt, s még ezen a napon támogató feljegyzéssel látja el a főszolgabíró. Azonban a kérvényhez szükséges illeték befizetését igazoló feljegyzés, amely 1919. július 16-án datálódott, már az új pecsétet mutatja (32). Mivel használata alatt más jellegű pecsétet - párhuzamosan - a Szentlőrinci járás főszolgabírája nem rendszeresített, ezt találjuk mindenfajta kiadmányon, bármelyik nyelven is készült. 1919. július 9-ről datálódott az a körlevél, amelyben a július 12-én esedékes szerb nemzeti ünnepről rendelkezik a főszolgabíró, általános munkaszünetet írva elő. Az aláírás mellett még a régi főszolgabírói pecsétet találjuk. Lehetséges, hogy a pecsétváltás a szerb nemzeti ünnephez kapcsolható? Forrásanyag hiánya miatt ez még egyelőre csak feltevés szintjén fogalmazódhat meg. Az iktatóbélyegző is változott, szerb és magyar nyelven készült a felirat: „SELLYEI JÁRÁS FŐSZOLGABÍRÁJA". Újabb pecsétváltásra került sor 1920 januárjában. Az eddig használatos szerbmagyar köriratot tartalmazó és a vármegye címerét a pecsétmezejében hordozó főszolgabírói pecsétet lecserélték egy horvát nyelvű köriratú, és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság címerét ábrázoló pecsétre (33). Ennek a pecsétnek a megjelenését pontos dátumhoz tudjuk kötni. 1920. január 6-án két körlevél látott napvilágot a községi és körjegyzők részére. Az egyiken még a kétnyelvű pecsét található, a másikon már az egynyelvű pecsét látszik. Ezt követő időszakban, a megszállás végéig már csak ezt az új pecsétet használja a Sellyei járás főszolgabírája. Érdekességként említésre méltó, hogy amikor ez az egynyelvű körpecsét használatba került, a kiadmányok fejlécében megjelent a kétnyelvű fejbélyegző (XVI). A Mohácsi járás főszolgabírájának régi, magyar felségjelű pecsétje (25) mellett már 1919. július 6-án megjelent, a szerb-horvát nyelvű köriratot és a vármegye címerét tartalmazó új pecsét (26). A kétféle pecsét egymás mellett élt. Használatuk teljesen esetleges. Szerb nyelvű iraton a magyar pecsétet találtuk 73 , magyar nyelvű, az alispánnak szóló jelentés magyarul aláírva, de a szerb-horvát nyelvű pecséttel ellátva. 74 Ez a kettős pecséthasználat szűnik majd meg 1920 januárjában, amikor is megjelenik az új pecsét. Szintén szerb-horvát köriratot tartalmaz, de a pecsétmezőben most már a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság címere található (27). Ugyanezt a pecsétet használja a főszolgabíró helyetteseként a szogabíró, a „podnacelnik", amikor a járás főnökeként nevében jár el. 75 72 Bvm. HL. 1919. április 24. 73 10012/1919. sz. 74 2255/1919. sz. 75 Sombereki kj. 205/1921. sz.
