Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)

PECSÉTHASZNÁLAT A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ ANTANT-SZERB MEGSZÁLLÁS ALATTI BARANYÁBAN 1918-1921 TEGZES FERENC „A közigazgatás minden államban más. A különbség nemcsak az államok tételes jogának eltéréséből áll, hanem a közigazgatás méretei, beállítottsága, módszere, fegyelme, kezdeményezése, felelősségérzete és eredményessége is más, ami jogilag nem meghatározható. Ezek a különbségek azoktól az egyéb tényezőktől származnak, amelyek együttvéve a közigazgatás légkörét, atmoszféráját alkotják."

1 Ennek a tételnek a szellemében próbáljuk kísérletképpen bebizonyítani a közigazgatás pecséthasználatának sajátosságát egy olyan időszak alatt, amely különleges volt ennek a területnek az életében. Bevezetés Az első világháborút az Osztrák-Magyar Monarchia elvesztette. A katonai konvenciót Belgrádban írta alá a magyar kormány megbízottja 1919. november 13án. A szerb haderő még az aláírás megtörténte előtt megkezdte hadműveleteit Magyarország déli részének elfoglalására. A Drina-hadosztály 1918. november 13-án átkelt a Dráván, és a dárdai hídfőből Villányt, Mohácsot és Siklóst, november 14-én Pécset, november 15-én pedig Barcsot, Szigetvárt foglalta el, Pécsváradot pedig december 3-án szállták meg.

2 1919. november 25-én Újvidéken a népgyűlés megyénk szempontjából két fontos határozatot hozott. Először kimondták egyesülésüket a Szerb Királysággal, másodszor kimondták Bánát-Bácska-Baranya elszakadását Magyarországtól. Ennek alátámasztására ott volt a szerb fegyveres erő.

3 ^Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás. Bp. 1942. 81. p. 2

Fogarassy László: A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921. Baranyai Helytörténetírás 1985/1986. Szerk.: Szita László. Pécs, 1986. 538. p.