Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - VONYÓ JÓZSEF: Adatok és dokumentumok két parlamenti választásról. (Mohács, 1935. és 1939.)

Pártra szavazott a Magyar Élet Pártjával szemben. Sokkai inkább a Volksbund német érdekeket képviselő, kormánypárti színekben induló jelöltje ellenében a nemzeti érdekeket hangoztató nyilas Keck Antaira. Ez a szavazás tehát mindenekelőtt németellenes megnyilatkozás volt. A politikai állásfoglalás alkalmi és egyedi. Nem jelenthetett tartós és stabil bázist a körzetben a magyar nemzetiszocialisták számára. A fenti (feltételes) megállapítások inkább csak problémafelvetések, melyek további kérdésekkel folytathatók. Milyen társadalmi, gazdasági és politikai tényezők játszottak még szerepet a mohácsi térségben a nyilasok sikerében? Mi motiválta a németek ilyen egyhangúnak tűnő kiállását a Volksbund mellett? Mennyiben befolyásolta ezt a magyar kormányzat politikája s annak nyomán pl. a magyarországi németség kulturális helyzete, iskolaügye?

28 Miért fordultak el a németek a Kisgazdapárttól? Milyen más oka volt annak, hogy az utóbbi látványosan teret vesztett a térség politikai életében? Milyen összefüggések vannak a fenti kérdések és a megye, ezen belül a mohácsi választókerület politikusainak nagyszámú látványos politikai pálfordulásai között?... A kiragadott problémák is jelzik, hogy az 1935. és 1939. évi országgyűlési választások mohácsi eseményei, illetve körülményei alapos kutatást és elemzést érdemelnek, fontos tanulságokkal szolgálhatnak a korszak egész magyarországi történelme szempontjából. * * * A dokumentumokat eredeti megfogalmazásukban és helyesírással közöljük. Az értelemzavaró hibákat és hiányokat szögletes zárójelben [...] pótoljuk. 28

V.ö.: Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944. In.: Baranyai Helytörténetírás 1982. Szerk.: Szita László. Pécs, 1983. 441-556.