Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

puskát kaptak. Bárhol beszerezhető és bármilyen minőségű fegyvert el kellett fo­gadni, ugyanis a fegyverraktárak készletei többségében a déliek kezében voltak. A polgárháború kezdeti szakasza olyannak tűnt, mintha az északiak egy nagy piknikre indulnának, mintha semmibe vennék azt a tényt, hogy a déliek képzett hadvezérekkel, jól felszerelt csapatokkal rendelkeznek. A tisztek, így Perczel Miklós is magával vihette feleségét és Dickyt, azaz a kis Miklóst. Mórhoz írt le­veleiben gyakran bírálja és elmarasztalja a képzetlen hadvezetést. Hónapokig ácsorognak a seregek a Mississippi és az Ohio összefolyásával szemben Camp Lionban, Birds Pointnál, hideg, nedves időben. Nem koncentrálják az erőket egy-egy támadásra, hanem mindent akarnak tartani. A sárgaláz, a skorbut és más betegségek tizedelik a csapatokat. A háború menetében 1862 jelentős változást hozott. Az északiak fővezére, McClellan a Potomac hadsereget átszervezve a sorkatonaságot olyan önkénte­sekkel egészítette ki, akik nem három hónapra, hanem a háború befejezéséig szerződtek. Perczel Miklós 1862 áprilisában már nem ezredet, hanem brigádot vezet és „Army of the Mississippi" fejléces levélpapíron küldi beszámolóit Mórnak és Mi­nának, aki a beteg Dickyvel hazautazott Davenportba. Résztvett New Madrid elfoglalásában, majd az egész Missouri-vidék felszabadí­tásában irányította a 10. iowai és a 17. missouri ezredet. Az amerikai lapok is beszámoltak ügyességéről és vitézségéről, amellyel Corinth bevételében elévül­hetetlen érdemeket szerzett. Leveleiben egyre gyakrabban szerepelt a lemondás gondolata, nehezen viselte családja távollétét, néha öregnek érezte magát a fá­rasztó katonai élethez, és valószínűleg sértődött volt azért, mert még mindig nem kapott tábornoki kinevezést. Egy helyen kesernyésen megjegyzi, hogy As­bóth Sándor is generális lett Frémont tábornok köpenye alatt. Júniusban, amikor szabadságra hazatért, már 6 ezredet, egy lovascsapatot és „két battériát com­mandírozott". Washingtonban nincs politikus barát, nincs kinevezés - írja -, meguntam a várakozást, lemondok" 68 . Egy hónappal később ismét a csatamezőn volt. Brigádjával Rosencrans tábor­nok alá rendelték. A 10. szigeterőd bevételénél egyetlen összecsapásban 142 halottat és 260 sebesültet veszített brigádja. A polgárháború befejezése után ki­adott visszaemlékezések mind kiemelik Perczel Miklós felkészültségét. A kong­resszusi dokumentumokban Schuyler Hamilton tábornok a Mississippi hadtest 2. deviziójának parancsnoka szerint Perczel Miklós „anyai buzgóságot, s oly sok gondot fordított katonái jólétére, hogy példáját az egész hadtest követésre mél­tónak találta. Tisztjei és katonái teljes bizalmát élvezte... nagy vitézséggel és higgadtsággal harcolt..." 69 Többszöri betegeskedés és valószínűleg a nagyon vágyott tábornoki fokozat el nem érése miatt véglegesen lemondott rangjáról. 1862 végétől csak a gazdasággal foglalkozott Davenportban. 220 holdas, fel­szerelt birtokát elcserélte a városhoz közel eső 80 holdas tanyával, innen az ek­kor már hivatalosan is adoptált Miklós megkezdhette az iskolába járást. Bár a gazdálkodás jól alakult, előrelátó gazdaként tudta, hogy a hosszan elhúzódó polgárháború egyre növekvő terheket ró a polgárokra. Az adók és bélyegilleté­kek felemelése, a munkáskéz hiánya miatti egyre emelkedő napszámbérek, a na­gyon meggazdagodott, de elhidegült szomszédtól való szabadulás arra 68 1862. jún. 12. Ács... 18. p. 69 Ács... 23.

Next

/
Thumbnails
Contents