Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - ÓDOR IMRE: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában

tőén, a XVIII. század 2. évtizedétől jelentősen megnövekedett a nemesi igazolást kérők száma, kezdetét vette a nemessógigazolás nagy periódusa.

107 A nemesi jogok általános vizsgálatát (generalis investigatio nobilium) ///. Károly rendelte el 1723-ban, és a Helytartótanács foganatosította. A rendelet útmutatása szerint minden megyebeli nemesnek igazolnia kellett kiváltságos állapotát, kivéve a nagybirtokosokat, akiké köztudott volt. Míg a nemesség adományozása királyi jog volt és a kancellária adminisztrálta, addig a nemessógvizsgálatot a Helytartótanács a vármegyékre bízta. Az egységes eljárást a Helytartótanács az általa összefoglalt alapelvekkel (Idea Investigationalis) biztosította. Az utasítás szerint külön kellett választani a valóságos nemeseket az ún. kétségesektől. A bizonyítási eljáráshoz az alábbi igazolások szolgáltak: a. adománylevél, b. címeres nemeslevél, c. hiteles bizonyítóklevól, d. hiteles tanúvallomás, e. egyéb királyi eredetű vagy hitelt érdemlő okirat (osztálylevél, perirat stb.), f. leszármazási iratok.

108 A nemesi származás vizsgálati jogát ugyanakkor a nemesség kizárólagos vármegyei jognak tekintette, s ez a végrehajtásra is rányomta bélyegét. A 18. század első harmadának végén foganatosított országos nemességvizsgálat Baranyában is két szakaszban zajlott le. Az első vizsgálat 1725. november 26-án fejeződött be,

109 míg a második jelentésének beterjesztésére 1732. május 22-én került sor.

110 A külön e célra kiküldött bizottságok Bakich Gábor kanonok elnökletével (tagok: Bana János, Somogyi Ferenc táblabírák, Pávics Mihály ós Petróczy Mihály szolgabírák, Isi Ferenc a Páíffy uradalom képviselője) - a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - mintegy 2 hónap leforgása alatt folytatták le a szükséges vizsgálatokat. Az 1725. évi vizsgálat eredményét tartalmazó „Relatio" - a név szerint fel nem sorolt szentkirályi kurialistákon (15 család, 34 nemes férfi) kívül - 38 családfőt, összesen 48 kétségtelen nemes férfit regisztrált a megyében.

111 Az 1732-es jelentés 35 családfőt és 45 nemes férfit tartalmazott, elkülönítve a két birtokos famíliát (Petrovszky, Bana), illetve felsorolva a bizonytalan (Nobiles Dubiae Nobilitatis) nemeseket, a már említett Nagyváty, Nagypeterd, Dinnyeberki lakóit. Az 1732. évi nemesi vizsgálat névsorában már nem lelhetők fel az alábbi, 1725-ben regisztrált nemesek: Petróczy Mihály, Vellekey Ferenc, Egyed János, Spolarics Ferenc, Imreffy Ferenc, Székelyi András, Makay György. Az 1725-ben még nem szereplő „új" nemesek 1732-ben a következők voltak: Petrovszky József, Pápay István, Mecséry Péter, Thanyi György. A kimutatásokból kitűnik, hogy milyen jelentős arányú volt a Baranyába települt nemesek aránya. A lajstromba foglalt nemesi családok több mint 75%-a más 10

'

Schneider Miklós: Fejérmegyei nemesség vizsgálatok, Székesfehérvár, 1937. és Lengyel Alfréd: Győr vármegye nemességvizsgálatai és az 1725. évi invesztigatió. Mosonmagyaróvár, 1942. 108

Vö. Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között, Bp. 1988. 60.p. 109

BML IV.3.C. Nemesi iratok. (Nemesi lajsrtomok) Ö. 115. 110

BML Kgy. jkv. 1732. május 22. - Téved Angyal Pál, amikor a két vizsgálatot összevonja és csak az utóbbi eredményét közli. Angyal Pál: Az első nemességvizsgálat Baranyában. PBMEÉ, 1909.119126.p. 111

Lásd az 1.SZ. mellékletet. U2

Angyal (i.m. 1909) közli az investigatio jegyzőkönyvét. Mellékletünkben (ld.2.sz.) az eredeti forrás alapján készült névsort adjuk közre, melynek lelőhelye: BML IV. 3.0. Nemesi lajstromok. Ö. 116.