Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez

gosak voltak, hogy kevesen kértek tőlük kegyelmet, ezért csak kevés foglyot ejtettek. Mikor utat törtek maguknak, az ellenség szörnyű kiáltást hallatott, és egy szűk utcán kellett áthaladnia, hol sokan elestek és annyian sebesültek meg halálosan, hogy a Száváig tele volt az út halottakkal, és a folyó túloldalán is még sokan meghaltak, köztük a nagyvezír és sok előkelő is. Legkevesebb 12.000-en haltak meg legjobb janicsárjaik közül ós összesen több mint 25.000-en, köztük a jelentések szerint a nagyvezír, a Seraskier, a janicsár aga, a Deffterdar, sok pasa, 17 aga, kiket egy elfogott török ismert fel, és legtöbb magas rangú tisztük, ós még néhány ismeretlen előkelőt is találtak a csatatéren. Mikor a törökök teljes zűrzavarba kerültek, hajóhaduk is kikötött 5000 emberrel ós ki is szálltak, de mikor látták, hogy övéiket lemészárolják, gyorsan elmenekültek. Lehetetlen, hogy a nap minden hadműveletét és összecsapását elmondjuk, mivel túlságosan is sok szép részlete lenne mind a mi, mind az ellenség oldalán, őméltósága Loui von Baaden herceg saját kezével 2 törököt ölt meg és egyet pisztollyal lőtt le, legtöbbször csak 15 lépésnyire állt az ellenség sáncaitól, mégis különös isteni segítség folytán életben maradt. Különben valamennyi tábornok, a méltóságos Dünnewald tábornok úr és Castelli tábornok úr kivételével, meghalt, ill. megsebesült. Biztos, hogy évszázadok óta nem volt ily véres csata. Elfoglalták az egész ellenséges tábort, benne több mint 10.000 sátor, 154 kis és nagy ágyú, a nagyvezír sátránál 10 kocsi rézpénz, a Deffterdar sátrában 54 láda rézpénz és 12 láda ezüstpénz volt (melyből 2-t tudott elvinni egy teve, Őméltósága ez utóbbit a hadipénztárnak juttatta), ugyancsak 24 láda kaftánokkal vagy hosszú török kábátokkal, melyeket az érdemszerzettek közt szoktak kiosztani, valamint nagymennyiségű munició, több mint 200 nagy és kis zászló, 13 lófarkas zászló és az ellenség által előző nap lefoglalt Boucquoy-zászlók, melyeket a nagyvezír sártra elé tűztek le, és kocsik. 24 nagy zászlót és 4 lófarkas zászlót is zsákmányoltak, melyekből többet Bécsbe küldtek, köztük volt a nagyvezír zászlaja, azt a pápa őszentségónek küldték Rómába, a Seraskier, a janicsár aga, a janicsárok 4 parancsnoka ós csaknem valamennyi pasa zászlaja. A többi zsákmány nem volt éppen olyan nagy; a janicsárok puskáin és más fegyvereken kívül nagy tartalékokat találtak rizsből, olajból és más élelmiszerből; az előkelőknél sok ezüstós aranypénzt, oroszlántallórt ós szép ruhadarabokat, valamint 2 nagy dobot, melyek szörnyű hangot adtak; sok 1000 állatot, így tevéket, bivalyokat, öszvéreket, szamarakat ós hasonlókat is szereztek. A nagyvezír zászlaja zöld volt, aranybrokáttal szegték körül és 16 arasz hosszúságú és 9 arasz szélességű volt. Zárógombja aranyozott ezüst, középen 2 rubinnal és elején arab nyelven az volt olvasható: „Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája, Mohamed." Még egy kisebb gombja is volt 2 türkizzel ós a csúcsán egy félholddal. A zászlóba 35 kis csillagot hímeztek, valamint 3 rózsát csaknem 30 holddal, középső részén 3 nagy csillag volt holdakkal és egy arany hímzés: „Egy az Isten és Mohamed Isten prófétája." A másik oldalán pedig arab nyelven: „A győzelem Istentől van, a győzelmet Mohamed szerzi." A Koránból vett hasonló mondásokat lehetett olvasni a többi zászlón is. E fő zászlót a nagyvezíreknek saját kezűleg nyújtja át a nagyszultán az ilyenkor szokásos ceremóniával, ezért nagy gondjuk van rá, hogy el ne veszítsék. Ha az, ki e zászlót viszi, elesik vagy megsebesül, azt nagyon rossz előjelnek tekintik ós a csatát már majdhogynem elveszettnek hiszik. A pápa őszentsége a zászlót örökös győzelemi jelül és e csodás győzelem emlékéül fő templomába, a Vaticanba küldte és ott tűzte ki. Rómában e nagy győ-