Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez

A törökök elkezdték újra elsáncolni magukat, az őrgróf pedig, hogy ezt megakadályozza, elhatározta, hogy megtámadja őket. Mivel 19-én észrevett az ellenség állásai fölött egy magaslatot, így azonnal 20 zászlóaljat azon oldalon a császáriak jobb szárnya felé vonultatott, kiknek az első támadást kellett volna intézniük, így aztán a sereg a legnagyobb rendben nyomulhatott volna előre az ellenség irányába, és délután 2 és 3 óra között egyesülhetett volna. A janicsárok és az ellenséges tüzérség viszont a jobbszárny felé a már teljesen elkészült sáncból oly erős és folyamatos tüzet nyitott, hogy mindjárt az elején az összes tiszt holtan maradt ott, vagy megsebesült; ezért a jobbszárny nem nyomulhatott be az ellenséges sáncba. Erre majdnem a teljes lovasság a janicsárokra rohant és rajtuk keresztül a második vonalig áttört, mely viszont azonnal újra összezárult. Ezért az őrgróf maga ment a balszárnyórt ós az oldalukon, ahol az ellenséges sánc még nem készült el, a szárnyak ellen vezette azt, végül pedig a Baaden-, Hoffkirchen-, Bassarpir- és Castelli- ezredeket az ellenség hátába irányította. A törökök először állták a tüzet, majd menekülni kezdtek, és épp azon az úton, ahol a császári sereg az ellenséges táborba nyomult, kellett magukat átvágniuk és gyors iramban menekülniük. Az történt, hogy legalább 10 ezer török maradt a csatatéren, nem szólva azokról, kik az erős tüzelés közben megsebesültek és a további harcra alkalmatlanná váltak. Amennyiben az ellenséges erő 30 ezer kitűnő lovasból, 15 ezer janicsárból és 12 ezer Arnaotaiból

5 állt, úgy tekinthető, hogy az végre teljesen összeomlott. Emelett 148 ágyút, minden poggyászt és sátrat lefoglaltak. Császári részről ezen csatáknál mintegy 3000 ember halt meg. De a törökök egy nappal korábban a Bucquoy-ezredet menetelése közben utolérték és teljes egészében lekaszabolták. Hasonlóképpen a hajón hozott 1500 sebesültet is megölték, ezekkel együtt az összveszteség (5000 embert) tesz ki. Amint az említett von Vaudemont

6 herceg jelentette, emberemlékezet óta nem volt ily heves ós véres csata. Von Baaden őrgróf saját öklével terített le három előkelő törököt. Azt is különösnek tartják, hogy az ellenség között és a heves tűzben sértetlen maradt, míg a körülötte lévő alárendeltjei valamennyien megsebesültek, sokan meg is haltak oldalán. Amennyire azt az idő rövidsége következtében megtudhattuk, de Souches, von Holstein herceg, von Arenberg herceg és Corbely tábornokok halálosan megsebesültek. A következők pedig meghaltak: Kauniz gróf, Boucquoy gróf ezredesek és a brandenburgi Bülau báró, további 1200 emberrel.

9 Arnauta=Albanok török elnevezése. g Helyesen= Vaudémont (Karl Thomas Vaudémont herceg, császári altábornagy). 7

Arenberg illetve Aremberg névírás váltakozva fordul elő. A herceg maga is kétféleképpen írta alá nevét! 8

Helyesen = Corbelli vagy Corbeille. így írta ő maga alá nevét az iratokon. (Johan Andreas Corbelli gróf császári altábornagy). 9

Bülau = Bülow család. Hannoveri ezredekben, a braunschweigi compániában, de a császári ezredekben is szolgáltak. Nem lehet beazonosítani, hogy a család melyik fiatal tagja volt jelen a Szalánkemén melletti ütközetben.