Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez
lyek Magyarországon folynak 1691-ben. (Aug.25-én, Pétervárad vidékének felszabadításáért)." (Fordította: Szita László) 1691. augusztus 26. Joseph Ferdinand Stoyberer bécsi bajor nagykövet jelentése Miksa Emanuel választófejedelemnek a Szalánkemén melletti ütközetről Legfőbb Méltóságú Legkegyelmesebb Választófejedelem ós Úr! Tegnapelőtt délután 2 órakor érkezett ide 1 Vaudemont herceg a főseregtől Magyarországról. Jelentette, hogy mivel lehetetlennek tartották, hogy a Duna és Száva 2 között elsáncolt török sereget megtámadják vagy utánpótlásától elvágják, a császári sereg viszont túlságosan messze volt Pótervárad és Szalánkemén 3 erődjétől (?), a törökök pedig felfegyverzett hajóikkal egy ellenhajóhad hiányában az élelmiszert nem engedték lejjebb Szalánkeménnél, az ott készített sáncokból és rakodóhelyekből tűz alatt tartván azokat, így a vezérkar elhatározta, hogy az előbb említett Szalánkeménre vonulnak vissza, és az ellenség későbbi reagálására várnak. Mihelyt viszont az ellenség a császári sereg elvonulását észlelte, azonnal, még 15-ón, a legjobb török (erőkből) 6000-t utána küldött azzal az utasítással, hogy a hátvédet zaklassa, és ezáltal a sereget feltartsa, míg a teljes török sereg utoléri őket. Ezt aztán a fent említett különítmény komolyan végrehajtotta, ós a hátvédet, mely a von Hoffkirchen gróf vezérőrnagy parancsnoksága alatti Baaden-, Hoffkirchen- és Bassarpir4 ezredekből állt, oly mértékben akadályozta, hogy a hátvédet csak nagy ós kis ágyúk erős tüze segítségével lehetett rendben állandó meneteléssel az éjszakai táborba eljuttatni. Mivel az ellenség az említett ezredeket mindenkor kimozdíthatatlan rendben találta, és sem a sereget feltartania, sem abba éket vágnia nem sikerült, a beálló éjszaka miatt elkülönülve az említett 6000 emberrel a császáriaktól alig órányi járásnyira tábort vert. 16-án viszont ugyanazt újra kezdte, és a fősereggel lasssan közeledett. Mivel von Baaden őrgróf különös katonai rálátással úgy találta, hogy azon helyszínen nem állhat fel zászlóaljakban,mint egy sík területen és a Dunától távolodnia, még kevésbé az élelmiszert maga mögött hagynia nem szabad, ezért 17-én ós 18-án folytatni kellett a menetelést a többször említett ellenséges különítménnyel való állandó csatározás közben mindaddig, míg elérték Szalánkeménnél a Duna melletti fennsíkot, és ott letáboroztak. Erre az ellenséges sereg felkerekedett délután azon táborhelyről, hol a császáriak 16-án álltak, ós folytatta a menetelést át a síkságon a Duna felé a császári sereg fölött, úgy, hogy 18án egy mérföldnyi távolságban Pétervárad és a császári sereg között tábort vert. (Aznap a Boucquoy-ezredet nem eléggé elővigyázatos menetelése közben az ellenség megtámadta és teljes egészében lemészárolta). 1 Hátoldalon: Bécsbe 2 Saw=Száva 3 Salanckemen 4 Helyesen=Bassompierre.Ti.Bassompierre vagy Bassempierre Carl Ludwig von, császári vezérőrnagy vértes ezrede.
