Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

Berencz Ádám apatini plébános hetilapja, a Die Donau lett a mozgalom szócsöve, amely bátor harcot vívott a volksbundista sajtóval (Deutsche Zeitung). Az egyre súlyosabb anyagi ós vóráldozatok, amelyeket a háború a magyarországi németektől is követelt, az illúziók szétfoszlása, a háború menetében beállott fordulat - az 1943. februári sztálingrádi vereség, majd nyáron Olaszország kapitulációja - észlelése gyengítette a Volksbund befolyását, mégsem gyarapította megfelelően a Hűsógmozgalom táborát. A kormány ugyanis külpolitikai óvatosságból nem támogathatta határozottabban, a helyi közigazgatási szervek viszont nem tettek különbséget kellően német és német között, s velük szemben is ellenségesen viselkedtek; akik pedig magyar részről pártját fogták a mozgalomnak, rövidlátóan az asszimilációt tekintették a hűség kritériumának, s így a mozgalom vonzóerejét eleve lecsökkentették.

68 1944. március 19-ón Magyarország német megszállására került sor. Bábkormány alakult Sztójay Döme vezetésével (1944. március 22 - augusztus 29.), amely április 14-ón megkötötte a harmadik SS-toborzási egyezményt. Ez már kényszersorozást tett lehetővé, ós megszüntette a bevonulók megfosztását magyar állampolgárságuktól. Horthy ösztönzésére Csatay Lajos honvédelmi miniszter június 21-ón megkísérelte, hogy az SS-toborzás ügyét újra az önkéntesség alapjára helyeztesse, de eredménytelenül. Ez a kényszersorozás, amely ellen a magyarországi németség - annak ellenére, hogy a Hűségmozgalmat betiltották számos helyen rendezett tüntetést, egymaga mintegy 60-80 ezer embert vitt az SS-be. Az ekkoriban Békepárt néven működő illegális kommunista párt részéről Muck Lajos 1944 nyarától kísérletet tett egy demokratikus szabadságmozgalom kibontakoztatására a német lakosság köreben (Demokratische Freiheitsbewegung der Volksdeutschen in Ungarn), de a Gestapo hamarosan letartóztatta. A dachaui koncentrációs táborban pusztult el.

67 A magyar parlamentben a volksbundista képviselők, akiknek száma a területgyarapodások során behívottakkal végül is 7-re emelkedett, 1944. június 2-án nyilvánosan is bejelentették, hogy már májusban kiléptek a kormánypártból, s megalakították a Német Nemzetiszocialista Törvényhozók Blokkját, amelyben a régóta létrehozni tervezett magyarországi német nemzetiszocialista párt parlamenti képviseletét lehetett sejteni. Kárpátalján, ahol a katonai hatóságok a partizánok tájékozódásának megnehezítése ürügyón felléptek a helységnévtáblák és egyéb feliratok kétnyelvűsége ellen, 1944. július 28-án megalakult - a Riskó-fóle Kárpátaljai Párt csődjét követően, mellyel a Kállay-kormány eredménytelenül kísérletezett - a Kárpátaljai Ruténok Autonóm Népi Egység Pártja, Brody elnökletével. 1944 augusztusában a Szlovák Nemzeti Egység Pártja irányában, amellyel szemben a magyar hatalom részéről mindig nagy ellenérzés nyilvánult meg, egyszerre feltűnő változás volt tapasztalható: a magyar kormány e jól szervezett párt segítségével remélte távoltartani a magyarországi szlovákságtól az augusztus 29-én kirobbant Szlovákiai Nemzeti Felkelés hatását.

68 Tilkovszky.L: Widerstand unter den Ungarndeutschen im Zweiten Weltkrieg. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 1985.1-2.sz. 129-140.p. 67 Kővágó László: A magyar kommunisták és a nemzetiségi kérdés 1918-1948. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1985. 261 -262.p. 88 Tilkovszky.L: Prispevok k dejinam partizanskej çinnosti na pohranici Juznéhoz Slovanska r. 1944. (A partizántevékenység történetéhez Délkelet-Szlovákia határvidékén 1944-ben). Historicky Casopis. 1965. 1.sz. 107-112. p.