Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

bécsi döntőbíráskodásának eredménye volt. Túlnyomó részt magyarlakta terület volt ez, a Felvidék és Kárpátalja déli szegélyterülete, de mégis 10,9%-os (116213 főnyi) öntudatos szlovák lakossággal, amelynek bekapcsolódása a magyarországi szlovák mozgalomnak lendületet adott. A kormány kísérletet tett arra, hogy Kárpátalját a maga egészében is megszerezze saját katonai erővel, s hogy vállalkozásához Németország hozzájárulását elnyerje, gesztusként engedélyezte, hogy a Németország részéről a magyarországi németség egyedüli reprezentánsának elismert Volksdeutsche Kameradschaft legalizálhassa magát, mint Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn); 1939. november 26-án került sor az alakuló ülésére. A Volksbund elnöke Bäsch Ferenc lett.

43 Kárpátalja bekebelezésére Teleki Pál második kormánya (1939. február 16 1941. április 3.) időszakának kezdetén, 1939.március 15-18-án került sor, a Csehszlovákia teljes feldarabolását célzó - és eredményező - német terv önállóan végrehajtott részeként. Kárpátalja számára, amelynek lakossága 72,2%-ban (501047 fő) rutén volt, a miniszterelnök nemzetiségi területi autonómiát ígért. Addig is, míg az kidolgozásra kerül, bevezette a kétnyelvűséget a közigazgatásban. Az itteni 10,1%-os (69 761 főnyi) magyar lakosság nevében azonban élénk volt a tiltakozás az ellen, hogy - a csehszlovák uralom alól felszabadulva - egy rutén önkormányzati terület kialakítása folytán ismét "kisebbségi sorsra jussanak" Magyarországon is. A Volksbund a maga részéről azon volt felháborodva, hogy míg a „primitív" ruténeket autonómiára érdemesítik, a német népcsoportautonómiát nem engedélyezik: a Volksbundot 1939. április 13-án nem mint népcsoport-szervezetet, hanem mint egy második német kultúregyesületet hagyták jóvá a továbbra is fennálló Magyarországi Német Népművelődési Egyesület meghagyásával. A náci Németország és a magyarországi Volksbund a nemzetiségi kérdés mintaszerű rendezésének azt tekintette, ahogyan az "önálló" Szlovák Köztársaság - valójában a németek bábállama - engedte kiépíteni a százmillió össznómetség szlovákiai népcsoportja Berlinből irányított szervezeteit.

44 Az 1939.május 28-29-i országgyűlési választások alkalmával két volksbundista szerzett mandátumot; ők a kormánypárt padsoraiban foglaltak helyet. E választások a felvidéki ós kárpátaljai visszacsatolt területekre nem terjedtek ki; innen behívás útján került - a nagy többségükben magyarokon kívül - néhány szlovák ós rutén képviselő a parlamentbe. A felsőházba is bejuttattak egy-két nemzetiségit. A visszacsatolt területeken talált nemzetiségi pártok közül a Hlinka-féle Szlovák Néppárt (Slovenská Ludová Strana) működését nem engedélyezték, Kárpátalján a Volosin által alapított Ukrán Nemzeti Egységpártot tiltották be, ós az ukrán kulturális egyesület (Prosvita) működését tették szintén lehetetlenné. Tovább működhettek viszont a - vezetőik révén régóta magyar befolyás alatt álló - orosz irányzatú pártok (Andrij Brody Autonóm Földmíves Szövetség elnevezésű pártja és Sztyepán Fencik Autonóm Orosz Nemzeti Pártja, amelyek eddig Csehszlovákiában követelték azt az autonómiát, amit most Magyarország kor43 Tilkovszky.L: Volksdeutsche Bewegung und ungarische Nationalitätenpolitik 1938-1941. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 1966. 1-2.sz. 59-111. p., 3-4.sz. 319-346.p. Tilkovszky.L.: The Confrontation between the Policy toward National Minorities and the German Ethnic Group Policy in Hungary during the Second World War. Danubian Historical Studies, 1987.4. sz. 33-49.p.