Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON 1918/1919-1944/1945 TILKOVSZKY LÓRÁNT Az első világháborús katonai összeomlás nyomán 1918-1919-ben egy polgári demokratikus, majd egy szocialista forradalom játszódott le Magyarországon, amelyeket egy negyedszázados ellenforradalmi rendszer hatalomra kerülése követett. A forradalmak szakítottak a korábbi magyar nemzetisógpolitikával: az erőltetett magyarosítás több évtizedes tendenciáját a nemzetiségi jogok messzemenő elismerése és érvényesítésükre irányuló elszánt törekvés váltotta fel.

1 Főleg két olyan nemzetiségpolitikai vívmánya volt a forradalmaknak, amelyekkel kezdetben a győztes ellenforradalomnak is számolnia kellett: az egyik az anyanyelv visszahelyezése jogaiba a nemzetiségek lakta községek iskoláiban, a másik nemzetiségi területi autonómiák létesítése a nemzetiségek által összefüggően lakott területeken.

2 Mindkét vonatkozásban az 1918. október 31-én hatalomra jutott polgári demokratikus forradalom, illetve az általa november 16-án létrehozott Népköztársaság volt a kezdeményező, Lovászy Márton közoktatásügyi miniszter 1918. november 22-t, a nemzetiségek anyanyelvi oktatását biztosító rendelete,

3 illetve a három nemzetiségi autonómiatörvény révén: 1918. december 21-ón a rutének (1918: X.tc), 1919. január 28-án a németek (1919:XVI.tc), március 11 -én a szlovákok (1919:XXX.tc.) részére biztosított területi nemzetiségi önkormányzatot.

4 E lépések jelentőségét aligha csorbíthatja az a tény, hogy Károlyi Mihály majd Berinkey Dénes kormánya az ország területi integritása védelmének szempontjából fűzött azokhoz bizonyos reményeket arra az esetre, ha a szomszédos országok által igényelt magyarországi területek - nagyrészt nemzetiségi - lakossága népszavazás formájában gyakorolhatná az annyit emlegetett nemzeti önrendelkezés jogát. Közben mindenesetre megindult Erdély román, a Felvidék cseh és a Délvidék szerb katonai megszállása. Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság nem a területi integritás általa elutasított védelme platformján, hanem a szocialista forradalom remélt kiterjedése és a hasonlóképp szocialista forradalom útjára lépő szomszédos 1 Bellér Béla: A Magyar Népköztársaság és a Tanácsköztársaság nemzetiségi kultúrpolitikája. Történelmi Szemle, 1969.1-2.sz. 4-22.p. 2 Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 3 206631/1918. VKM.sz. rendelet. 4 A magyarországi nemzeti kisebbségekre vonatkozó programok, törvényjavaslatok, törvények és rendeletek, 1827-1920. A Magyar Külügyi Társaság kiadása. Budapest, 1922. 31-35.p.: A Magyar Népköztársaság rendelkezései, 1918-1919.