Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

nyavezetés szándékáról. A bányavidéki lakosság magyar és keresztény-nemzeti eszmeiségű befolyásoltságának végleges elvesztésétől félt a járási közigazgatási vezető a közvetlenül a bányavezetéshez tartozó, ós így a bécsi ós birodalmi német irányításnak kiszolgáltatott kulturális egyesület létrejötte után. Az eddig e vidéken működő Turul egyesületek közül a Szabolcsbányatelepi Turul Egyesület volt a legaktívabb a magyar kultúra terjesztésében (illetve a „törzsökös magyar" eszméknek a bányászok közötti hirdetésében), és most az egyesületet megszüntetve, helyette akarták létrehozni a társulati kultúregyesületet. Ugyanis a Turul Egyesület tagjai közé - bár a bányatelepek dolgozóiból tevődött össze tagságának zöme, alapítói is bányatisztek, altisztek és alkalmazottak voltak - a bánya érdekeltségén kívüli községi (Mecsekszabolcs) lakosok is tartoztak.

27 A bányavidék más területeinek Turul egyesületeiben is jelentős szerepet játszottak a bánya dolgozói, a tisztviselők, alkalmazottak vezetőkként, a bányászok pedig mint tagok, akik - a járási szolgabíró értékelése szerint - a községi lakossággal igen jól együttműködve „mindenhol fejlett kultur életet...éltek" és „igen szép kulturmunkát fejtettek ki". A főszolgabíró attól tartott, hogyha a közvetlen DGT-irányítású kultúregyesületek létrejönnek, egyrészt azokból a községi ós zömmel magyar (illetve asszimilálódott német származású magyar) lakosság kimarad, másrészt pedig a német anyanyelvű vagy magyar, de német származású, illetve német nemzetiségű egyesületi tagok közvetlenül ki lesznek szolgáltatva a bányavezetés által erőltetett német népcsoport-politikának és népinémet kultúrpolitikának. Ezáltal elvesznek a húszas-harmincas évek magyar asszimilációjának eredményei. A bányavezetós és a helyi közigazgatás harcában az egyesületi kérdést illetően végül kompromisszum született: a Turul Egyesület nem szűnt meg, de átalakult; alapszabályait módosítva - „a bécsi vezetőség kívánságának megfelelően" - változott át a „Mecsekszabolcsi Bányászok Kultúregyesületé"-vé.

28 Az egyesület vezetőinek nagy része a régi maradt, elnöke viszont az a Martinék Ferenc (más iratban: József) DGT-felügyelő lett, akit korábban más magyar politikai ós közigazgatási vezetők a nagynémet eszmék szolgálatával vádoltak - „...a mozgalom (Volksdeutsch-R.A.) másik tevékeny vezetője,...aki a múltban nagy magyar volt s így nyílván a tényleges vagy vélt felsőbb nyomáshoz alkalmazkodik" -,*de akit most a pécsi járási főszolgabíró védelmébe vett azzal, hogy Martinék „nem nagynémet érzelmű s ezen mozgalmakkal (Volksdeutsche.A.) szemben teljesen passzív szerepet játszik", és csak a bécsi vezetőségnek kiszolgáltatott helyzete miatt gyanúsítják őt népinémet barátsággal.

29 A bécsi német birodalmi hatalomátvétel után a DGT pécsi bányavidékek lakossága fölötti népinémet befolyás legjelentősebb színtere az iskola volt. Pontosabban az elmagyarosodott német származású bányászlakosság visszanémetesítésének eszközeként a német nyelvű oktatás bevezetésért és a német anyanyelvű iskoláért vívott harc vált a népinémet mozgalom legerőteljesebb tevékenységévé. Az 1938 novemberében az Imródy-kormány által engedélyezett Volksbund der Deutschen in Ungarn (Magyarországi Németek Szövetsége),a nópinémet 27

BML Főisp.biz.ir. 309/1940.sz. 28

BML Főisp.biz.ir. 309/1940.sz. és Alisp.ir. 95.I-IV./1949. sz. - Utóbbi szerint az egyesület neve 1943-ban „Mecsekszabolcsi Bányászok Kultúregyesületének Jó Szerencsét Dalköré"-re változott. Titkára 1943-ban Varajti Károly volt. Feloszlatták 1946-ban. ^BML Főisp.biz.ir. 70/1939; 309/1940.SZ.