Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

is „honosítja" németjeinket. De a fizikum változásához hozzásegít a jobb életminőség is: nem lehet tagadni, hogy a lakföld tulajdonsága, a szorgalom, s így a jólét vagy sanyarúság fő tényező lakosaink említett physikai fejlődésében..." Meg is magyarázza:,,...midőn a munkás fáradságának dús sikerét látja, gondoskodva ugyan, de nem emésztő szorgalommal... élhet... midőn ellenben nagy szorgalmat s feszített erőveli munkát igénylő sárga-vörös agyag vagy poszhomok hálátlan marad... (elnyomorodik), korán nehéz munkára szorítva..."

237 Más adatokkal is bizonyítom majd, hogy a „szorgalom" speciális - ós igen nagyra értékelt - formája volt, amikor különlegesen kedvezőtlen, mostoha körülményekkel dacolva mutatta fel a megtelepült lakosság. Csorba József a szomajomi, szuloki ós más homokos határokról állítja, hogy az az itteni sváboktól „...fölötte nagy szorgalmat és tapasztalással párosult fogást kíván..."

238 Ám az „utóbbi időben felébredt szorgalom" - lévén, hogy a könyv 1857-ben jelent meg - már a jobbágyfelszabadítás társadalmi-gazdasági hatásának tulajdonítható. Tolna megye nagy szintézise soha nem készült el, Egyed Antalt követően másban nem ébredt fel e nemes szándék. Kitekintés Forrásaink igazolták a történettudományban jól ismert tényt, hogy a vizsgált időszak során a „...polgárosodás irányába mutató szerény gazdagodás..." érvényesült.

239 Ne ítéljen elhamarkodottan! - mondta John Paget-nek Széchenyi István. - „Amit itt lát, azt rossz törvények ellenére, nem pedig a segítségükkel értük el."

240 A dél-dunántúli svábok szorgalma, takarékossága, iparkodása - s a kollektive felmutatott hasonló gazdasági erényeik - , sikeres gazdasági magatartásuk előnyös helyzetbe hozták a népcsoportot. Szinte szimbolikus jelentőségűvé vált, amikor 1840-ben - 150 évvel ezelőtt - éppen egy sváb község, a Tolna megyei Kakasd az elsők között váltotta meg magát a földesurától, s hozzájutott az annyira „sóvárgott" termőföldhöz.

241 „...Kakasd első falu , melly magát törvénynél fogva megváltotta" - vette fel országleírásába e nevezetességet Fényes Elek, a statisztikus.

242 A sváb gazdasági magatartás, gazdasági mentalitás témája koránt sincs kimerítve. Az időrendi áttekintés után - tanulmányunk következő részében - mélységében is megvizsgálunk egy-egy témakört: a frontier-kérdést, az ún. telepes-mentalitást, a szorgalom korabeli jelentését és minősítő jellegét, a sikeresség mélyebb összefüggéseit. Bemutatjuk az 1848 utáni átmeneti időszakot, amikor a dél-dunántúli németség is új kihívásokkal találja szemben magát. A megnyíló lehetőségeket a parasztság különböző társadalmi tipusai külön237

Uo. 30. p. 238

Uo. 37. p. ^örös Károly 1980. 546. p. 240

Paget, John 1987. 120. p. ^Bodnár István - Gárdonyi Albert 1920. 258. p. 242

Fényes Elek 1847. 50. p.