Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

nél a baranyai magyarok köréből vétettek. A 9. táblázat a családi pénzgazdálkodás jelenségeiből ad áttekintést.

231 9. táblázat A sváb családi gazdálkodás ellenpontja: a pénz szerepe a baranyai magyaroknál, 1845. A család pénzgazdálkodása. Szöveges leírás (1845.) A háztartás általános pénzhiánya. „Borunk, kenyerünk, szalonnánk van, de a fillér, ez igen ritka tünemény nálunk, - és még sem fogjuk meg ott a dolgot, hol kellene, hogy fillérünk is legyen." A háztartás állandó pénzigénye a férj és a feleség külön pénz kezelése, a „külön kassza" tradíciója miatt. „A magyar falusi gazdaasszony... férje a menyekzó ! után soha egy fillért sem ad..." „Az asszony maga ruházza magát is, gyermekeit is, sót férjét is ő látja el fejér ruhával. Pénzt holmi aprólékból szerez, úgymint eladott baromfiból, tojásból, vászonból, kendermagból, borsóból, sőt néha, ha szerét teheti, a ham bárt is megvámolja." „A férfi keveset, vagy éppen semmitsem gondoskodik nője ruházatjáról... e miatt kénytelenittetnek asszonyaik kertjöknek egy részét a magok számára a többitől kihasíttatni, s illyetén termesztett dohányt, sárga répát, mákot stb. eladván, ennek árából a szükségesebb ruha darabokat szerezgetik meg maguknak." Illő árat csak városkörnyékiek realizálnak. „Városi népességnek... a városok környékére is jótékony hatása van, mert a földmívesnek mód nyújtatik termesztményeik illő ároni biztos eladatására, mi a további iparra kettős inger." Az önfogyasztás megemelt aránya miatt elmaradó pénzbevétel. „...a magyar és rácznak igen korán megürül többnyire pinczéje..." „Rácz és magyar addig szokott pinczébe járni, míg csak egy csöpp bora van; ha elfogy, zsidóhoz megy." A nagycsaládokban a „gazda" kezeli a pénzt. "A háztartás is különös. A pénz a gazda kezén van, és pedig ha több pár van egy házban, vagy az apáén vagy a legidősb testvérén, ki az adót fizetni, és mind saját, mind a házban levő férfiak öltözetéről köteles gondoskodni." A pénzhez való viszony és a pénzkezelés a rövid távon megmutatkozó gazdasági magatartás jelensége. Közép- és hosszútávon a gyarapodás stratégiája a beinvesztálás természetét és arányait is meghatározóvá teszik. Kiss Sámmuel 1822-ben még azt írta a németekről, hogy kisebb darab szőlőket vásárolgatnak, s ez aztán termései által... rá segíti kitsinyenként gazdáját más nagyobb szőlőnek megszerzésére..." 232 1845-ben viszont egészen éles megfogalmazásokat találunk arra nézve, hogy a németség túlzottan sikeres, egyes helyeken egyenesen kiszorítja a magyarokat, szerbeket. Hölbling Miksa írja: Letelepedvén a német, mivel iparkodók voltak, egymás után megvették a ráczok telkeit, úgy hogy a németek mindinkább szaporodtak, a ráczok meg fogytak. így Ráczpetrón hajdan mind rácz lakott, ma pedig ott rácznak híre sincs. Iván-Battyánban még 30 óv előtt csak négy féltelkes német lakott, ma öt ráczon kívül német az egész 231

A táblázat adatainak forrása: Haas Mihály 1845. 33-34., 34., 67., 73., 44-45. p. és Hölbling Miksa 1845. 91., 67. p. 232

/0'ss Sámuel 1822. 40. p.