Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

már a „jelenkornak bűnei": a fényűzés, játékosság, dombórozás(l), feslett élet.

211 Hölbling Miksa baranyai lelkipásztoroktól kérte be tudósításait. Az összeállítás során előszeretettel alkalmazta a „kivonatokban" történő tényanyag közléseket. Minden etnikumot a jellem, a szokások ós az életmód oldaláról külön-külön jellemzett. A szokások közül háromra fordít külön figyelmet: a házasulásra, a háztartásra ós a viseletre.

212 A németeket - maga ós adatszolgáltatói minősítése szerint - a következők jellemzik: a. / Baranya németajkú népességét - igen kevés kivétellel - „...vasszorgalmáról mindenki dicséri..." b. / A megye népessége közt legvagyonosabbnak ismerik el". c. / Házaik sokkal szebbek, tágasabbak mint a magyaroké vagy a rácoké (szerbeké). d. / „A takarékossághoz jobban ért a német, mint a magyar és a rácz." e. / „Jobban táplálkozik ós ruházza magát, mint amazok." f. / „Földjeit jobban, szorgalmasabban míveli."

213 Természetesen a németeknél is vannak kivételek. Nem minden falura ós nem minden családra áljának a fentiek. Összességükben mégis bizton állítható, hogy másnyelvű lakótársaikat „...csaknem mindenben fölülhaladják..." Egy helyen ráérez az értékrendet reprezentáló vagyonosodó réteg domináns szerepére, ők azok, akik az összehasonlításban szerepelnek. A maga szintjéről ki-ki felfelé törekszik. A vagyonos - sőt legvagyonosabbnak mondott - svábok mellett azért igen számosak a zsellérek és kisházasok".

214 A sajátos „erkölcsiség" különösen a színtiszta német helységekben mutatkozik meg. Itt a közös értékrend érvényesülését szinte kikényszeríti a közösség. Az egyik helyi adatszolgáltató szerint alapvető érték a szorgalom ós az alattvalói magatartás: „...A német leginkább kitűnő tulajdona a szorgalmatosság; ő jó alattvaló; engedelmes jobbágy..."

215 Tanúságos viszont a megjegyzés, hogy az engedelmesség nem a jó lelkiismeretből, szándókból, inkább „félelemből" fakad. Tudatában vannak, hogy jövevények e földön? Pozitív alattvalói attitűdjüket szerencsésen kiegészíti egy egyébként is higgadtabb alapmagatartás: jóllehet csendesebb természetűek, mint sem a magyarok, még is hevesebbek nómetföldi atyafiaiknál..." - írják indulati megnyilvánulásaikról. Mentalitásuk lassan, de változik, ám hosszú bóketűrósöket, állhatatosságaikat még nem törte (meg) a magyar föld".

216 Szorgalmukat konkrétumokkal is jellemzik, melyek az időkihasználásra, a munkatempóra és az idejében elvégzett munkára utalnak. Haas és Hölbling egy-egy 211

Uo. 56-57. p. 212

Hó'/Mr?g Miksa 1845. 66. p. - Az ilyen megközelítést bírálja : Vörös Károly 1980. 545-546. p. 213

Uo. 82. p. 214

Uo. 82. p. 215

Uo. 83. p. 216

Uo. 86. p. Guzmics Isidor írja a „Tudományos Gyűjtemény" 1822. évi évfolyamában: „Tudjuk... akárki is, változtatván hazáját, nemzetét, lassanként az új haza és nemzet Kharakterét is felveszi."