Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
4. táblázat A német falvakon belüli rétegek jellegzetes közösségi norma eltérései az Egyed-féle összeírás szerint, 1828. Rövid jellemzés az összeírás szerint A helyi közösség normaertérésónek tipusa Závod: „Ezen lakosok leginkább szelidek, jámbor és félénk természetűek, a békességet magok között igen kedvelik, egyéb eránt engedelmesek, és (a) parancsolatokat különösen megtartani kívánók". A „maguk között" és a külvilág eltérése. Majos: „Az indulatokra nézve azt lehet áltáljában mondani, hogy másokhoz hasonlítva a lakosok szelidek és engedékyenek, de ezt tsak az helységben születettekről lehet mondani". A helybéliek és a beköltözöttek értékrend és életvitel eltérése. Bikács: némelyek contractualisták lévén végképpen függetlennek vélik magokat. Mind ezek a zabolát meg tágétván némelyeket a békétlenség, pör patvarkodás, s néha szinte a magatságig ragadja, de megszelédülnek azonnal, mihelyt a Tekintetes Nemes Vármegye Tisztviselő Karja fenyítő páltzáját fölemeli". A feudális kiváltsággal biró réteg kötöttségein lazítani kíván. Kéty: „...hajlandóságokra nézve nagyobb része szelintnek (!) mondani lehet mind azon által találkozik nyakos, pertszerető és a szegénység által indítva némely kezes is köztök". A legszegényebb réteg „túlteljesíti" a normát. Nagyszékely: „ A nép egy darabtól fogva az elöljárók igazgatói rendetlensége miatt elnyakasodott és engedetlen, de amely a jobb rendtartások által előbbi szelid és engedelmességét viszszanyerheti". Kellő erélyű helyi hatalom hiánya. Dunakömlőd: „Ennek előtte valami 30, 40 esztendőkkel szilajok, békességtelenek, engedetlenek és nagyra tartók voltak, de a mostaniak már meg-tűrhető indulatokkal birnak" Későbbi telepítés I. illetve IMII. generációjának eltérő karaktere. letes vagy más erkölcsi tanokból álló hasznos könyvet olvasgattak... a mostani nemzetségnél végképen meg szűnt". 184 Ez a patriarchális kép a telepesek első nemzedékeinek puritanizmusát rajzolja. Az 1830-as években hangsúlyozottan a munka - mint hivatás 185 - áll a középpontban. Eredménye a látható gyarapodás, melynek falvanként eltérő kritériumai vannak. A jó adottságú, szorgalmas Izményben például „...gazdagnak... azok szoktak mondattni, kiknek gazdaságok jó rendben van és értéke 2000 pft-ot meghalad;" Tehát nem elég csak az összeghatár túllépése, fontos, hogy a közösség „jó rendben lóvő"-nek minősítse. Apátiban a gazdag telkes jobbágy és a szegény hazátlan zsellér vagyonértékének különbsége mintegy húszszoros. Az ugyancsak kedvezőtlen adottságú Hidegkúton viszonyt vagyonosnak már az tartatik, a ki a mindennapi eledelben szükséget nem szenved". Itt tehát minimális feltétel volt a család önfogyasztásának folyamatosan biztosított színvonala. 186 Miközben számos helyen még szalma- vagy nádfödeles házak álltak, az igyekvő Mucsfán már általános a cserópzsindely. E német falu lakói közül többen már Schram Ferenc 1967. 574. p. 'A munka, mint „hivatás": Weber, Max 1982. 87-117. p. 'Schram Ferenc 1967. 573. p.