Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
kedés-elméletével, aki a „munka iránti hajlandóság" eltérő mórtókét vizsgálva szinte ugynezt fogalmazta meg. 78 Moldoványinál a fejlődés másik mozgatórugója az áru- ós pénzgazdálkodás általános élénkülése. A Duna mentén a földművelés, szőlőtermesztés ós a „hajókázás" révén a nép „szüntelen foglalatosságot" talál. Ez az oka, hogy a henyélésnek semmi nyoma nem látszik". 77 Dunaföldvár környékének a kereskedelmi kapu szerep s a királyi sóraktár ad különleges lehetőséget, ez azután az egész várost-városkörnyéket „eleveníti, gazdagítja". 78 A paksi zsidók nagy száma az egész Dunántúlt az ottani „piartzra tsalogatja". 79 Bonyhádot ugyancsak a zsidók nagy sokasága, a kereskedés „nagy folyamatja" a környékbeliek „ki s be járása" gazdagítja. 80 Hőgyósz és vidéke németjeinek jómódjához hozzájárul - írja -, hogy a számos zsidóknak szüntelen való forrása(l) a kereskedést az egész tájókon meglehetős folyamatba hozza". 81 Leírása szerint a Tolna megyei németeket a dohány, a repcéből ütött olaj, a mák ós kisebb mértékben az eladott bor gazdagítja. 82 Az általános pallórozódás ösztönzőleg hat a földesúri birtokra s a pórnóp árutermelésére is. Már nem látszanak széltóben-hosszában haszontalanul heverő földek, mint korábban. A köznép szüntelen való foglalatosságban lóvén, minden, még a legkisebb darab földet is ha tsak lehet, kétszeresen iparkodik használni". A földművelésben megtett nagy előmenetelét a lakosság - s ezen belül a svábság - annak köszönheti, hogy a mezei gazdaságnak minden ágait különösen felfürkószte". 83 A „fürkészés" találó kifejezése a haszonkémlésnek, a pénzcsinálásra irányuló készségnek. A sváb gazda e munkamegosztásban elsősorban nem mint vevő, hanem mint eladó érdekelt. A maximális önellátásra törekvés mellett a piacnak termel. 84 Érezhető a mezővárosi zsidóság, a kereskedelem pozitív szerepe. Nem véletlenül hangsúlyozza Moidoványi, hogy a köznép éppen a kereskedés által „...elevenségre ós iparkodásra sarkantyúztatik". Ezúttal a „sarkantyúzás" szó szemlóletessége mutatja azt az ösztönző, késztető szerepet, melyre több nevezetes ágak néki útat mutatnak". 76 CHson, Mancur 1987. 140. p. 77 Moidoványi József 1824. 45. p. 78 Uo. 49. p. 79 Uo. 55. p. ^Uo. 75. p. 81 Uo. 79. p. 82 „A Németországból bevándorolt sváb lakosok a régi hazájukban divatozott iparágat maiglan fenntartják, mert sok mákot, napraforgót, repczét, gomborkát termesztenek, s ezek magvaiból olajat szoktak sajtolni, úgy, hogy ez iparág hazánkban sehol sem terjedt úgy el, mint a völgységi falukban, s ezek közt ismét Gyönkön, hol egymagában 16 olajmalom létezik." Fényes Elek 1868. 46-49. p. „Míg az olajjal való világítás volt az egyedüli, Bécs utcáinak lámpái egy részében a teveli olaj égett." Hof mann Pál 1938. 18. p. ^Moidoványi József 1824. 79. p. M Jakab Zoltán 1980. 173. p. A köznapi gondolkodásban máig hatóan kimutatja a merkantilista gazdaságelmélet továbbélését. ^Moidoványi József 1824. 81. p.
