Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

hozták-e fejükre a nehéz időket?"

53 A gazdasági lélektan intenzívebb művelésének igénye napjainkban újra felvetődik. Egy-egy etnikum pszichológiai sajátosságai védőmechanizmust jelentenek a kívülről jövő hatásokkal szemben. Az etnikum kulturális normáinak megfelelően feldolgozva biztosítják az akulturációt. Az önmegítélés ós a más csoportokról való véleményalkotás része az etnikai öntudatnak 55 Számottevő része sztereotípiaként jelentkezik.

58 Mindebből kitűnik, hogy egy etnikum értékrendjének, gazdasági magatartásának, gazdasági mentalitásának kutatása tudományos téma, mely mindenkor komplex megközelítést kíván. Ezért erősödik az interdiszciplinaritás igénye, a történészek törekvése, hogy felhasználják az antropológia, a szociológia, a pszichológia ós a közgazdaságtan fogalmi rendszerét, eredményeit.

57 Ugyanakkor a forrásokat konkrétan, történetiségükben kell vizsgálnunk.

58 AJ A polgárosultabb értékrend jelentkezése és kibontakozása a dél-dunántúli sváboknál. A történeti források áttekintése a XIX. század közepéig a gazdasági magatartás és a mentalitás szemszögéből Az etnikumok specifikus jegyeivel kapcsolatos megjegyzések nagyszámúak és igen régi időkre nyúlnak vissza.

59 A „népismeret" kibontakozása mégis csak a felvilágosodással kezdődik, Magyarországon pedig csak a romantika korának "Varga Károly 1988. 226. p. ^„Kell-e nekünk gazdasági lélektan?" - Szerdahelyi István 1986. Arra nézve, hogy a gazdasági lélektannak milyen szerepet szántak pl. 1941-ben az erdélyi falukutató mozgalomban, lásd Venczel József1980. 131. p. 55

Veres Péter 1987. 121-122.p. ^Az etnikai sztereotipiák természetéről: Wilska-Duzsynska, Barbara 1980. 72. p. A szépirodalomban jelentkező negatív etnikai sztereotípiákról.Schroubek, Georg R. 1981. A „cimke" mint jelkép és mint önmagát beteljesítő jóslat funkciójáról: Kidder, Louise H. - Stewart, v. Mary 1980. 129. p. Jó módszertani kísérlet a külföldi közvélemény minősítésének értelmezésére: Hankiss János 1941. A sztereotípiák tanulmányozásának „valóságos történeti keretbe helyezéséről", a szűken értelmezett nemzetkarakterológia meghaladásáról: Köpeczi Béla 1986. Arra nézve, hogy a karaktervonások sztereotípizált megjelölése nem feltétlenül előítéletes: Heller Ágnes 1966. 155-157. p. *

7

Gaunt, David 1984. 5. p. Megyjegyzem, hogy Kurt Lewin már 1946-ban indokoltnak tartotta az integrált megközelítést a pszichológia, szociológia, kultúrantropológia és a gazdaságtan közreműködésével. Lásd: Lewin, Kurt 1975. 323. p. ^Laczkó helytálló megállapítása, hogy „...az utóbbi évtizedekben a nemzeti sajátosságokról azok tudták a legtöbbet mondani, akik... a konkrét történelmi-társadalmi folyamatban mélyedtek el..." Laczkó Miklós 1988. 210. p. ^Luther Márton híres „asztali beszélgetéseidben így jellemzi pl. a tartományokat: Thüringia... súlyos átok ül rajta, talán a parasztok végtelen kapzsisága miatt... Sváb- és Bajorország... ott a nép kedves, jószándékú, szívesen adnak szállást, mindenben segítik az idegeneket és a vándorokat, és bőségesen ellátják őket a pénzükért. Hessen és a Meissner-hegy vidéke valamelyest követik őket, de meg is kérik az árát. A szászok merőben barátságtalanok és udvariatlanok, sem jó szót, sem étert nem adnak... itt Wittenbergben a nép mennyire barátságtalan, sem a tisztességre, sem a vallásra nem néznek... Fura vidék ez." Luther, Martin 1983. 218-220. p.