Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
közelítették meg". 18 A különböző történelmi korszakokban „nemzeti"-nek tekintett tulajdonságoknak természetesen csak egy része gazdasági. így a nemzeti önszemléletnek, az idegenekről alkotott képnek és a tartósnak bizonyuló mentalitás-vonásoknak - a rekonstruálás nyomán - van egy kifejezetten gazdasági részterülete, mely különös érdeklődésünkre tarthat számot. 17 A közgazdaságtan elutasítja a „felületes" fejlődési elméleteket, így mindazokat, melyeket földrajzi tényezőknek, fajnak, szokásoknak, kultúráknak tulajdonítottak vagy tulajdonítanak kiemelt jelentőséget. Saját stúdiumait követve négy alapvető tényezőt keres a háttérben: népességet, természeti erőforrásokat, tőkeképződést, technológiát. 18 A gyakorlat azonban számos példán keresztül mutatja, hogy a nemzetek, nemzetiségek, népcsoportok a számukra megnyíló lehetőséggel - éppen saját gazdasági vagy kulturális korlátaik miatt - nem tudtak és tudnak élni. Valami hiányzott, ami csak hosszú távon szerezhető meg! 19 S erre talán a határterületeken végzett kutatások tudnak további felvilágosítást adni. A közgazdaságtan és az antropológia határterületén a vállalkozáselmólet pl. a „vállalkozási magatartás" kultúra-függőségót tanulmányozta. 20 A tudás ós az idő felhalmozódása teremti meg az átalakulás elsődleges tényezőit. Mások a közgazdaságtan és a szociálpszichológia határterületén a „megtakarítási magatartás"-sal kapcsolatban végeztek kutatásokat. Kimutatható volt a családok megtakarítással, vagyonkompozíció választással kapcsolatos sajátos attitűdje, várakozási magatartása. Empirikus vizsgálatokból kitűnt a családok „életkorának" megfelelő viselkedése, gyakran pedig a kultúraspecifikus vonások is felismerhetők voltak. 21 Amikor a közgazdaságtan és a néprajz határterületén a paraszti ökonómia gondolkodásmódját vizsgálták, alapvetően jövedelemnövelő, illetve restriktív válaszreakciókat találtak. 22 Nyilvánvaló az egymás mellett élő etnikumok eltérő viselkedése e téren. Nem titok, hogy a közgazdaságtan fejlődéselméleteit a gazdasági antropológia irányzatai egyáltalán nem tartják elegendőnek, teljesnek. Szerintük a politikai gazdaságtan „túl szűkre vette" saját működési terét. Nem érezte szükségét, hogy „etnológus módjára" viszonyuljon a valósághoz, ezért a „gazdasági" egyes területei mindmáig elzárva maradtak előtte. 23 így azután a gazdasági antropoló16 Pach Zsigmond Pál hozzászólása. Lásd: Uo. 20. p. 17 Uo. 17. p. A nemzetjellem történeti megközelítését adta: Szegedy-Maszák Mihály 1986. Szakaszolása: felvilágosodás, romantika, pozitívizmus, szellemtörténet, közelmúlt és jelenkor. ™Samelson, Paul A. 1976. 971. p. 19 Uo. 979. p. - A fejlődés „...nehéz ós lassú, de nem lehetetlen folyamat". McGuire megfogalmazásában a tudás és az idő felhalmozása teremti meg az átalakulás elsődleges tényezőit. Lásd: McGuire, Joseph W. 1971. 293. p. ^McGuire, Joseph W. 1971. 278. p. A vállalkozás során korlátként hat. „Pozitív" módon megalapozza és „negatíve" korlátozza a magatartást. ?A Tobin, James 1984. 149-151. p. és 158.p. E kutatások a magyar származású George Katona munkássága nyomán lendültek fel. 22 Angelusz Róbert és társai 1984. 126.p. és 156.p. Lásd még: Filep Antal 1973. 362-364. p. 23 Godelier, Maurice 1981. 59. p.
