Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KIRÁLY ISTVÁN: A dél-dunántúli nemzetiségiek állattenyésztése

statisztikailag eléggé jól nyomon követhető fejlődéséből láthatjuk, a XIX. század közepére kialakult dél-dunántúli állatállomány szinte a maximum volt, ami egyál­talán akkor kihozható volt a mezőgazdaságból. Ezért az olvasó - egyelőre - fo­gadja el azt a biztos támpontot, amit az 1857-es statisztikai felvétel ad. Erre építve és folytatva az ismétlődő statisztikai felmérésekkel, úgy juthatunk el a dél­dunántúli nemzetiségi parasztság állattenyésztésének történeti lényegéhez, hogy egészen pontosan nem ismerjük, mi is történt az állattenyésztésben a XVIII. században. Számomra a legfontosabb, hogy az egész Dél-Dunántúlra vonatkozóan megis­merjük a különböző állatfajok fejlődésében előálló gyarapodást vagy hanyatlást. Az egyes állatfajok összlétszáma együtt tartalmazza az uradalmi és a paraszti fejlődés trendjeit, mégis jó alap a viszonyításhoz, mert ha a nemzetiségi paraszt­ság állattenyésztése a nagy, általános trendtől eltér, akkor közelebb kerülünk ah­hoz, amit kutatunk. A nemzetiségi dél-dunántúli parasztság állattenyésztésének kutatása csak köz­ségi színtű statisztikai vizsgálatokkal tárható föl. A kutatást az teszi szükséges­só, hogy 1884 után a magyar statisztika történetében különvált a népszámlálás ós az állatszámlálás. Bár 1870-ben még eme kétféle összeírás együtt volt, és a megyei levéltárakban megmaradtak az alapadatok is, tehát a községi színtű összeírások is, még sem tettem kísérletet ezeknek az adatoknak a feldolgozásá­ra, mert a befektetett munka és a kapható eredmény nem jelentene egy gazda­ságos kutatási szisztémát, másrészt az állattenyésztés fellendülése éppen a múlt század 80-as éveiben kezdődik el a Dél-Dunántúlon. Az 1895-ös nagy mezőgaz­dasági összeírás még elég jól érzékelteti a fellendülés elejének állattenyésztését. Különben is 1870 körül kisebb visszaesés tapasztalható az állattenyésztésben, amit az alábbi kimutatás mutat jól: Év Szarvasmarha db Ló db Sertés db Juh db 1857 288104 136711 349057 749642 7 1870 292242 145525 367376 1050471 8 1884 274564 135863 402104 907671 9 1895 353313 160419 532465 604147 10 Visszaesés a szarvasmarha- és a lóállományban volt tapasztalható. A juhászai­ban tapasztalható visszaesés nem vezethető vissza ugyanarra az okra, miután a korábbi jó gyapjúárak hanyatlása vetette vissza a juhászatot. A két nagy lábas­7 Bevölkerung und Viehstand von Ungarn (Odenburger Verwaltungsgebiet) nach der Zahlung vom 31. október 1857. Wien. 1859. 8 A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasz­nos háziállatok kimutatásával együtt. Pest. 1871. 9 Állategészségügyi évkönyv az 1889. évre. Bp. 1890. A függelékben közli az 1884. évi szeptembe­ri állatállományt. 10 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. Bp. 1900. A táblázatban közölt Baranya, Somogy és Tolna megyei adatok azokra a közigazgatási területekre vonatkoznak, amely keretek között a három megye 1900 előtt működött.

Next

/
Thumbnails
Contents