Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez

amelyek a hadsereg szemlén nem voltak jelen. Például Pálffy lovasezred, Bassempiere lovasok, Czobor huszárezred, amely több mint négyezer embert jelentett. A török hadsereg erejéről különböző adatok állnak rendelkezésre. 100-120 ezerre becsülték az ázsiai, balkáni csapatokkal együtt. A velük szövetségesként harcoló tatár és Thököly vezette kuruc csapatokkal félelmetes fegyveres tömegerejük semmit sem csökkent a korábbi hadjáratokhoz képest. E hadjáratban, mint már az 1688. évi hadieseményekben is nagy jelentőségűvé vált a tüzérség, bevetésük és változatos alkalmazásuk még nagyobb, szembetűnőbb. Ez nem csak a szalánkeméni nagy csatában látható, hanem a Dunán vívott állandó vízicsatákban, de a kisebb összecsapásokban is. Híradások ós igen sok dokumentum tükrözi vissza a nagyobb felkészülést és a tüzérség alaposabb felkészítését a szövetséges hadseregnél. Hasonlóképpen a francia katonai tanácsadók számának növekedése jelezte, hogy a porta is felfigyelt a haditanácsnak a tüzérség általános megerősítésére tett erőfeszítéseire. Az 1691. júniusi jelentés szerint a dunai flottilla 61 új ágyút kapott, 40 kisebbet és 21 nehéz hajóágyút. A mohácsi hadseregszemlén a szárazföldi csapatoknál 31 kisebb ós 90 nagyobb ágyú volt. A katonai felderítés már az év elejétől hatalmas munkát végzett, hogy megszerezzék a török támadás hadműveleti tervének leglényegesebb elemeit. Ez sikerült már az óv legelején a császárhoz érkezett titkos jelentés szerint:

7 „...a török hadsereg valamennyi pasája és parancsnoka azt a szigorú parancsot kapta, hogy a hadsereget olyan állapotba hozzák, hogy áprilisban a felvonuláshoz teljesen készen álljon. A divánban úgy döntöttek, hogy a török erőt három hadseregre bontják, az egyiket Erdély, a másikat Horvátország, a harmadikat, a fősereget pedig egyenesen Bécs ellen indítják...". A haditerv fő vonalai kiszivárogtak, a bajor nagykövet jelentette a választófejedelemnek, hogy Bécsben nagy félelem uralkodik. A főtisztviselők értékeiket menekítendő becsomagoltak, sőt többen családjaikat (PLCaraffa gróf) biztonságos távoli helyekre küldték.

8 A török megszállta területekről rendszeresen érkező titkos információk tömegébe pillantva, valóban mind élesebben kirajzolódtak az előbb említett terv előkészítésének körvonalai.

9 Márciusban ezután megindultak a harcok, amelyek mintegy állandó erőpróbái a nagy összecsapásnak. Nincs lehetőségünk terjedelmi okokból e hatalmas forrásanyagnak az alapján akár csak vázlatosan bemutatni a folyamatot, azonban néhány jellemző hadieseményt az augusztusi nagy összecsapás előtt mégis felvillantunk, hogy ennek a hadjáratnak a jellegzetességét bemutathassuk. Az ország egész területén folytak a csatározások, kisebb-nagyobb csaták. Szeged térségében március végén tatár portyázó ezredet semmisítenek meg császári erők, ugyanekkor a Szatmárba betörő tatárokat verik meg. Temesvár mellett magyar huszárezred ver tönkre tatár csapatokat, Csanád várát rohammal beveszik március 10-én. 7

Bay HStA München. (Kasten schwarz) 8047.106-107. 1691 .január 24. 8

Uo. 9

Bay HStA München. (Kasten schwarz) 8047.176-177. 1961. március 11.