Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

A köztudatban elterjedt olyan nézet is, hogy az eredeti ős a felvett név kezdőbetűjének meg kellett egyeznie. Ilyen rendelkezés azonban sem a dualizmusban, sem a két világháború között nem létezett. Ugyancsak széles körben elterjedt nézet volt, hogy az eredeti név kezdőbetűjót a monogrammok megtarthatása miatt hagyták meg. A zsidó nóvmagyarosítóknál egy vizsgálat szerint 1933-ban a régi ós az új név kezdőbetője 74,7%-uknál egyezett meg.

109 A baranyai 207 nóvmagyarosítónál ez az arány 43% volt. A két név közötti élő, szoros kapcsolatot jelentette még a régi név lefordítása, ill. továbbképzése: Wolfból Farkas, Nikolausból Miklósi, Steinhauserből Kőházi (9%), ós a régi név jelentésének felhasználása: Grünwaldból Erdős, Schreyerből Kangai, Goldsteinből Aranyi (8%). A kezdőbetű megtartása ós a régi név lefordítása, felhasználása - minden nevet csak egy helyen számítva - 60%-ot tett ki. A névmagyarosítók többsége tehát arra törekedett, hogy a régi családnevéből valamit megőrizzen. A névmagyarosítások okai A névmagyarosítások indítékai, ami igazán érdekes lenne, rejtve maradnak előttünk, ugyanis a kérelmeket nem kellett megindokolni. Magyarázat csak néhány folyamodványban található, pl. Hasenfracz Ferenc (31. sz.) német kiejtésű nevének magyarosításáért könyörög..."

110 Traiber György (60. sz.) gazdag pécsi vaskereskedő azért kívánt nevet változtatni, mert „szív és névben egyiránt magyar óhajtván lenni..." Egyébként a magyarosítok közül ő az egyetlen ember, aki uralkodói engedéllyel és a nemesség megtartásával vette fel az „y"-os „Vasváry" nevet.

111 A közhivatalnokoknál szerepet játszhatott a könnyebb előrejutás reménye is. Schürnpeck Kálmán (89.sz.) sásdi kir. járásbírósági díjnok, előbb uradalmi ispán (az író Surányi Miklós édesapja) azért kérte pl. a névmagyarosítást, mert „óhajtana a bírósági végrehajtói vizsga letételéért már »Suranyi« név alatt folyamodni,..."

112 Az iparosok, kereskedők is kérhették a névmagyarosítást abban a reményben, hogy a magyar cégtábla jobban vonzza a vevőket. Grubacsovics (Dezsőfi) József (78.sz.) pécsi cipész pl. azért sürgette névmagyarosítási kérvényének elintézését, mert jelenleg Pécsett lakik, itt önálló üzletet akar nyitni ezen czélból czégtáblát készíttetni".

113 A névmagyarosításnak olyan indokai is lehettek, mint minden más névváltoztatásnak. A rosszul hangzó, kompromittált vagy törvénytelen származást eláruló nevektől való szabadulás. Öt kérelmezőről biztosan tudjuk, hogy törvénytelen származású volt, vagyis házasságon kívüli kapcsolatból született. Többségében azonban a névmagyarosítást nem esztétikai és egyéb szempontok motiválták, hanem politikaiak, a magyarsághoz való igazodás. A nemzetiségek véleményét a névmagyarosításokkal kapcsolatban jól tükrözi Birkenmayer Nándor (64.sz.) 109 Forgács Krisztina: Zsidó névmagyarosítás a XX. század 30-as éveiben. In: Névtani értesítő 12. Bp. 1987. 160. p. 110 BML Bvm. alisp. ir. 4926/1874. 111 BML Pécs város tan. ir. 12524/1882. 112 BML Bvm. alisp. ir. 2180/1886. 113 BML Pécs város tan. ir. 3002/1884.