Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

kesztője lett. A nevét 1870-ben megmagyarosító 4 ciszterci rendi hittan hallga­tó szintén szerepel a cisztercita papok névjegyzékében. 89 1881-től a foglalkozási megoszlásban döntő változás következett be. Sajnos a névmagyarosítók 30%-ának ismeretlen a foglalkozása, ill. kiskorúak, és ez a kö­zölt százalékos megoszlást lényegesen módosíthatja. Feltevésünk szerint a kis­korúak, ill. ismeretlen foglalkozásúak %-os megoszlása nem követi teljesen az ismertekét, inkább az iparos, kereskedő, polgárság, elvétve a földművesek közül kerülhettek ki, hiszen az értelmiség, a hivatalnokok foglalkozását még ha nem is tüntette fel a belügyminiszteri kimutatás, akkor is könnyebben tudtuk pótolni. A továbbiakban az ismert foglalkozásúak arányát vizsgáljuk. Az 1881 ós 1895 közötti években felére csökkent az értelmiség aránya, 57,5%-ról 26,5%-ra (ha a két tanulót idevesszük, 28,5%-ra). Az iparos-kereskedőké 15%-ról 28,5%-ra nö­vekedett. Ugyancsak emelkedett a hivatalnokok és fegyveres testületek tagjainak (katona, csendőr) aránya 15%-ról 20%-ra, ill. 10%-ról 15,5%-ra. A földművesek száma (5) ós aránya (4,5%) továbbra is jelentéktelen. A névmagyarosításoknál még mindig a társadalom középosztálya volt a meg­határozó. A '23 hivatalnokból például csak ketten-hárman lehettek alsóbbrendű hivatalnokok (a postai segédtiszt, gazd. kezelő, telekkönyvi alkalmazott). Az ipa­ros-kereskedő polgárságból Vasváry György (60. sz.) gazdag pécsi vaskereske­dőn kívül is akadtak módos polgárok. Az iparos-kereskedői réteg megnöveke­désével azonban a kispolgárok száma is növekedett. Jellemző, hogy a 12 kato­nának már csak a harmada volt tiszt, ós 6 csendőrből egyetlenegy tiszt vagy tiszthelyettes sem akadt. A kispolgárság számáról a források hiányában még csak hozzávetőleges képet sem tudunk alkotni. A millennium, ill. a századfordu­ló után éppen a vasút, posta és általában az államhivatalok kezelő-, segéd-, tisz­ti és szolgaszemólyzete, a városi, különösen a pécsi kispolgárság - a bérko­csistól a hordárig - lesz majd a névmagyarosítások bázisa. Lakóhely szerinti megoszlás A foglalkozási megoszlás alakulása a lakóhellyel is szoros összefüggésben volt (5. sz. táblázat). Lásd a következő oldalon. 88 u. o. 11-13. p. 89 Schematizmus congregationis de Zirc s. ordiniis cisterciensis ad annum scholarem 1942/43 Bp, 1942. 227. p.

Next

/
Thumbnails
Contents