Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

névmagyarosítások száma megemelkedett, de az 1881 ós 1895 közötti 164 névmagyarosítás évi átlagban még mindig csak 11 névmagyarosítást jelentett. A magyarországi névváltoztatások évi átlagához mérve - 1867 és 1880 között 191, 1881 és 1895 között 833 névváltoztatás volt átlagosan - a baranyai névmagyarosítások nem jelentősek. A szomszédos Somogy megyében pl. a névmagyarosítás sokkal erőteljesebb volt. A baranyai névmagyarosításokat tekintve kiugró évek voltak a kiegyezés utániak. 1867 ós 1870 között több (22) névmagyarosítás volt, mint 1871-től 1880-ig. Országosan a kiegyezés utáni évek mellett még 1881-1882-ben növekedett meg a névváltoztatások száma, a Központi Nóvmagyarosító Társaság kampánya, és 1895-ben a millenniumi nemzeti mozgalmak miatt.

80 Ezek Baranyában nem érzékelhetők. A névmagyarosítások számának szempontjából figyelmet érdemel a sajtó hozzáállása, hiszen a korabeli újságok minden nóvmagyarosító szándékot azonnal és örömmel ismertettek. A szándék, az elhatározás azonban nem mindig jelentette azt, hogy az érdekeltek a hivatalos kérvényezésig is eljutottak. Jellemző példa erre, hogy a Pécsi Figyelő szerint hét siklósi polgár határozta el egy társas összejövetel alkalmával nevének magyarosítását: Heindlhofer Antal Irányira, Haksch Alajos Vadnaira, Bézi Antal Seprősire, Jancsics György Jánosira, Deymek Frigyes Adonyira, Gombárovics Antal Gombosira, Mautska Ferenc Macskásira.

81 Az alispáni iratok tanúsága szerint azonban közülük senki még csak névmagyarosító kórvényt sem adott be. A kérvényezők nem minden eseben kaptak engedélyt nevük megmagyarosítására. A névmagyarosítási kérvények belügyminiszteri elutasításának több oka is lehetett: hiányosan volt felszerelve a kérvény, nem találták megfelelőnek a választott nevet, kiskorúaknál nem járult hozzá az apa, özvegy kérte elhalt férje nevének magyarosítását stb. Blandl György nagynyárádi lakosnak ós kiskorú gyermekeinek azért nem engedélyezte a belügyminisztérium a névmagyarosítást, mert a „nem magyar hangzású »Karam« nevet" akarták felvenni.

82 A sellyei kiskorú Weisz Sándor is hiába kívánt Váradira magyarosítani. Kérelmét a belügyminiszter visszautasította, mert az apja nem járult hozzá a névmagyarosításhoz.

83 Etnikai, nemzetiségi, vallási megoszlás A legfontosabb kérdés az, hogy a névmagyarosítás hogyan miként érintette a nemzetiségeket, ill. a zsidókat, hiszen a névmagyarosítási mozgalom az ő családnevük magyarosítását tűzte ki célul. A zsidók meghatározásánál a vallást vettük alapul, hiszen a kikeresztelkedés ebben a korban még nem volt gyakori. Baranyában egyedül a római katolikus Német Sándorról (119. sz.) tudjuk, hogy izraelita vallású volt eredetileg.

84 A nemzetiségek meghatározásánál a családnévből, vallásból, születési és lakóhelyből indultunk ki. A név alapján történő nemzetiség-meghatározás természetesen korántsem igazán tudományos és csalhatatlan módszer, de a legtöbb esetben más nem állt rendelkezésünkre. Az 80 U. o. 59-60, 76-77. p. 81 Egy polgár: Siklós 1881. febr. 6. In: Pécsi Figyelő, 1881. febr. 12.2. p. 82 BML Bvm. alisp. ir. 5808/1891. 83 U. o. 4900/1886.