Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

„Miután több ízben tapasztaltatott, hogy a névváltozások tárgyában ide felterjesztett kérvények ós az azokat kísérő hatósági véleményes jelentések hiányosan szerkesztetnek és nem szabályosan szerettetnek fel, amennyiben a névváltoztatások engedélyezéséhez megkívántató kellékek kellőkép előtüntetve nincsenek, jövőre nézve való miheztartás végett értesítem a törvényhatóságot, miszerint a névváltoztatások iránt beadott folyamodványok az elintézés könnyítése s gyorsítása végett rendesen csak kellőleg felszerelve s indokolva terjesztendók fel. Különösen pedig az illetők születési bizonyítványaik, esetleg hiteles atyai vagy gyámhatósági beleegyezés csatolandó, az illetőség helye megjelölendő, és lehetőleg az illetőségi hatóságnak nyilatkozata bemutatandó, az esetben pedig, ha folyamodók nem illetőségük helyén tartózkodnának, a tartózkodás helyén lévő közigazgatási hatóságnak nyilatkozata is - tekintettel főkép az illetők ott tartózkodási idejének tartamára és ezen idő alatt tanúsított magaviseletére -, melléklendő, továbbá közlendő folyamodóknak foglalkozása; végül a folyamodványok, netalán keletkezhető zavarok elkerülhetése végett, folyamodók sajátkezű aláírásával, esetleg pedig tanúk által hitelesített keresztvonással lesznek ellátandók."

67 A fenti körrendelet ellenére az alispáni felterjesztésekkel továbbra is gond volt, ezért a belügyminiszter megrótta a megyét. „Minthogy pedig a megye közönsége többszöri felhívásaim dacára a névváltoztatási kérvényeket az illetőségi bizonyítvány nélkül terjeszti fel, és ez által az ügymenetet indokolatlanul lassítja, ezennel szigorúan meghagyom a megye közönségének, hogy jövőben az 1881. évi november 6-án 54017 sz.a. kelt körrendeletem értelmében csakis az illetőségi hatóságnak a fent jelzett kellékekkel bíró nyilatkozatokkal ellátott kérvényeket mutasson be." A foglalkozást sem tüntették fel mindig a kérvényekben, ezért a belügyminiszter 1886.jan. 31-i 5229/VII sz. körrendeletében újból elrendelte: „A névváltoztatások iránt benyújtott folyamodványokban, az illetők foglalkozása gyakran nem lévén kitéve, ezen folyamodványok felszerelésére nézve 1881. évi november hó 6-ról 54017. szám alatt kert körrendelet kapcsán felhívom a törvényhatóságot, legyen figyelemmel arra, hogy a felterjesztendő folyamodványokban a névváltoztatást kérők foglalkozása megjelöltessék." 9 A fenti egymást követő rendelkezések dacára a Baranya megyei névváltoztatási kérvények egy részét továbbra is hiányosan felszerelve terjesztették fel a belügyminisztériumba. Ennek alapvető oka a megyei tisztikar közömbössége lehetett, akik nem törődtek a névmagyarosításokkal, hiszen nem voltak annak lelkes hívei, akárcsak a pécsiek. A névváltoztatások anyakönyvekbe történő bejegyzése után szükségképpen felmerült, hogy a változásokat a törvényhatósági másodpéldányokba is át kell vezetni. Ezt az 1885. jan. 8-i 872/VII sz. belügyminiszteri körrendelet tartalmazta.

70 A névváltoztatásoknak a törvényhatóságoknál őrzött anyakönyvi másodpéldányokban való bevezetése azért jelentett problémát, mert a lelkészek a másodpéldányokat hiányosan küldték be. Ezért az 1885. nov. 23-i 28862 sz. vallás- ós közoktatásügyi miniszteri körrendelet elrendelte az 1827. évi 23. tc. valamint az 1862. márc. 15-i 10394. sz. helytartótanácsi körrendelet értelmében, hogy a lel67 BML Bvm. alisp. ir. 1527/1886. 68 U. o. 5120/1882. 89 U. o. 1527/1886. 70 BML Pécs város tan. ir. 782/1885.