Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

A magyarországi névváltoztatások döntő többsége névmagyarosítás volt. Az általunk vizsgált dualizmus kori időszakban pl. Pécs-Baranyában 1867 ós 1895 között 207 névmagyarosítás mellett 14 egyéb névváltoztatás törtónt.

11 A névváltoztatásoknak tehát csak 6%-a' nem tekinthető névmagyarosításnak. A névváltoztatásnak a névmagyarosításon kívül oka lehetett, hogy viselőik szabadulni akartak a számukra túlságosan közönséges, nevetséges, rossz hangzású névtől.

12 Ezért változtathatta meg a nevét Sáska Márton pécsi nyug.honv. őrmester ós gyermekei Somlaira, Púpos Lajos pécsi cipész Patakira, Elefánt Lajos karászi gazdatiszt Ernyeire, Birkás István kisvaszari jegyző Keszthelyire. A névváltoztatást indokolhatta az is, ha ugyanolyan nevű személy a családból, vagy akár csak névrokon valamilyen bűntényt követett el, vagy rossz hírbe keveredett. Ugyancsak oka lehetett a névváltoztatásnak az is, ha valaki mostohaapja, gyámja nevét kívánta felvenni. így vette fel Baranyában Szilva Sámuel vejti lakos mostohaapja Lakatos József,

13 Finkelstein Ferenc György pécsi közhonvéd mostohaapja, és gyámja Leja Mátyás,

14 Gombóc József kiskorú tengerini lakos szintén mostohaapja, Vég József családnevét.

15 A többi névváltoztatás - Leány József és Sándor Csökölire, Tóth Pál földműves Somogyira, Endresz József tisztviselő Ehnn-re, Frank Fülöp József Polacsekre, Zsigmond Gusztáv mészáros Graumannra, Csákó István református segédlelkész Csákira - okait nem tudjuk ugyan, de feltehetően a fent említettek közül kerülhettek ki. Idegen hangzású családnév magyarra történő változtatása azonban még az 1800-as években sem történt minden esetben hatósági engedéllyel. Fülöp László ezeket a nem hivatalos névcseréket megkülönböztette a mesterséges névmagyarosítástól, s nóvmagyarosodásnak nevezi. Mint írja: „Az idegen eredetű családneveket azonban nem minden esetben kellett mesterséges névváltoztatással magyarosítani. Bizonyos objektív körülmény hatására egyes szláv és német vezetéknevek elmagyarosodtak, azaz olyan hangalakot és írásképet kaptak vagy vettek fel, amellyel már beilleszkedhettek a magyar családnévrendszerbe. Ezt a részben spontán, részben egy közösség vagy egyén által elősegített folyamatot nevezem névmagyarosodásnak."

16 Fülöp László a Kapós völgye 24 községének 1722 és 1900 közötti anyakönyveit vizsgálta meg. Kutatásai szerint a névmagyarosodás oka az lehetett, hogy a túl hosszúnak vagy idegennek ítélt családneveket egy-egy közösség szívesen lerövidítette, magyarosította. A bába, keresztszülő ezt a megváltoztatott, ám mindenki által ismert és használt családnevet diktálta be a plébánosnak, aki - ha nem odavalósi volt - az eredeti nevet nem is ismerhette. Néha maguk a plébánosok is önkényesen, „egy tollvonással" magyarosították a családneveket. Ezt a 11 BML Vármegyei Lymbus, névváltoztatási engedélyek 1867-1913. 12 Kálmán i. m. 90. p. 13 BML Bvm. alisp. ir. 7930/1879 14 BML Pécs város tan. ir. 291/1882 15 BML Bvm. alisp. ir. 2344/1877 16 Fülöp László: Idegen családnevek magyarosodása a Kapós völgyében. In: Névtani értesítő. 10. Bp., 1985. 48. p.