Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SAROSÁCZ GYÖRGY: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok(horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról

A vadalanyhoz szükséges magot a község készen vásárolta. A magot vetés előtt forró vízzel leöntötték, hogy könnyebben, gyorsabban keljen ki. A kikelt palántákat a kívánt sortávolságra ültették el. A fák nemesítésénél ékoltást vagy szemzést alkalmaztak. Ékoltásnál a kétéves vadalanyt a földnél elvágták, mielőtt ketté hasították volna, elkötötték, hogy ne repedjen végig. A kiválasztott alanyt megfelelő hosszúságúra levágták, ügyelve a végén lévő szemre. Az alsó végét ók alakban kihegyezték és a vadalanyba tették, majd zsineggel a hasítást végigkötöztók, hogy az összeillesztés felülete láthatatlan legyen, s végül az olvtányt földdel letakarták, hogy a nap ne szárítsa ki, de az oltvány végét kint hagyták. Feltételezhető, hogy a falu lakossága a szemzés technikáját már előbb is ismerte. A faiskolák azt 1930-as évek után fokozatosan megszűntek. Okát a szakemberek hiányában és a fenntartási költségekben kell keresni. Ezenkívül az évi gyümölcsfa szükséglet minimálisra csökkent. Ennek ellenére szerepük a fajták kicserélésében ós gyümölcsfák termesztésében jelentősnek mondható. Egy-egy faluban sokan kaptak kedvet, hogy megismerkedjenek a gyümölcstermesztés újabb eljárásával. Növekedett azoknak a száma, akik a gyümölcsfák szemzósét elsajátították. A vadalany magról történő szaporításával nem foglalkoztak, azokat az erdőből vagy a legelőről hozták. A faiskolák létrehozása ellenére a bosnyák falvakban a gyümölcsfák közül az almából ós a körtéből találunk a legkevesebbet. Ez elsősorban a talaj minőségével magyarázható, ismert, hogy az alma és a körte szereti a páradús levegőt ós az olyan földet, ahol a talajvíz magas. E falvak fekvésüknél fogva mindkettőben szegények. Ennek tulajdonítható, hogy a csonthéjas gyümölcsfák kapnak nagyobb szerepet, mivel ezek a gyümölcsök a legsilányabb talajon is képesek megélni. Kezelésük egyszerű, a különböző betegségek nem támadták, a permetezésük nem vált szükségessé. Szinte oda sem figyeltek, hogy mi történik a gyümölcsfákkal, mert soha nem tartozott a jövedelmet hozó források közé, azokat a természetre bízták.