Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SAROSÁCZ GYÖRGY: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok(horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról

A nyomtatás terminusaira az adatközlők már nem emlékeznek, mert az feledésbe ment. Elmondásuk szerint egy ágyas gabona 60-80 kévéből állt. A kévéket kibontva körbe, a kalászokat mindig befelé, az előtte lévő sor tusájára rakták. Nyomtatás közben a gabonát 3-4-szer megforgatták, mire a szem abból kipergeti. Szarvasmarhákkal is nyomtattak: járomba fogták óket ós az ágyason úgy vezették, hátul egy személy ostorral hajtotta őket. Egy nap alatt két ágyast tudtak kinyomtatni. Az ágyasról a szalmát villával elhordták, a polyvát ós a töreket a gabonaszemekről hosszú fogú gereblyével leszedték, hogy az a helyszínen maradjon, majd a gereblye fokával és falapáttal egy kupacba rakták. Arra sem emlékeznek, hogy az így kicsépelt gabonát a család többi tagjai folyamatosan tisztították-e, vagy a nyomtatással igyekeztek készen lenni. Az ágyas összerakása nem járt sok munkával, a nyomtatáshoz 1-2 személyre volt csak szükség. Ezért feltételezhető, hogy a férfiak többsége ós az asszonyok közben a gabona tisztításán dolgoztak. A tisztításhoz széljárta nap volt a legjobb, mert a lapáttal magasba dobott szem között maradt polyvát ós töreket a szembe fújó szól könnyen kivitte. A még benne maradt polyvát rosta segítségével eltávolították. A kézi rosta nagyméretű volt: tiszta fából készült, kereszt fonatja fiatal, kérgétől mégfosztott mogyorófa felületéből készített vessző, de „szövése" előtt megfőzték, hogy rugalmas legyen. A drótszövósű rosták a múlt század második felében jelentek meg. A kézi rostálás nehéz munka volt: egész nap gabonával megtöltött rostával félkör és rázó mozgást kellett végezni, hogy tiszta szemet kapjanak. A rostáláshoz nagyméretű, házilag szőtt cséplőponyvákat használtak, hogy a megtisztított szem ne kerüljön a földre. A kézzel hajtott szelelőrosták megjelenése lényegesen megkönnyítette ós meggyorsította a gabona tisztítását. Használatuk azonban csak az 1850-es évek után lett általános. A nyomtatás befejeztével az uradalom ismét elrendelte, hogy a szérűket tisztítsák meg, a kazlakat jól tetőzzék be.

28 A bólyi uradalom szalmából, zsúpszalmából ós polyvából is szedett dézsmát.

29 A szalmát gabonafajták szerint külön rakták. A kazal nagyságát öllel mérték fel, a polyvát szekérszámban vagy ölben, a zsúpszalmát kévékben adták meg. Elrendelték, hogy a kisebb szérűkön kinyomtatott gabona szalmáját egy helyre hordják össze ós azokról is kimutatást készítsenek.

30 Hogy a jobbágyok robotban nyomtattak-e gabonát, nem találtam rá adatokat. A zsellérek viszont jártak részből nyomtatni. A nyomtatóknak járó részt a megye közgyűlése határozta meg: 1833-ban tiszta búzából 11 rósz, kétszeresből és rozsból 10 rósz, tavasziakból 10 rész, kenyérre 30 rész, húsra 100 rész. 1834-ben: búzából 12 rósz, kétszeresből ós rozsból 11 rész, tavasziból 11 rósz, a kenyér és hús utáni rész változatlan maradt.

31 1841-ben még alacso™ BML B-M. i. 166.cs. 2334.sz. 29 BML B-M. i. 195.cs. 197.sz. Áta, 1818.:búzakazal hossza 9 öl, zabszalma kazal 1/4 öl, zsúpszalmát készítettek 6 kereszt rozsból. 1819: búzaszalma kazal nagysága: 6x2 öl, a zabszalmáé 1/8 öl., Szőkéden a búzaszalma kazla 12x2 öl nagyságú. 1834-ben búzaszalma: 9 1/2x1/2x1 1/2 öl, egy kocsi zabszalma, 24 kereszt rozsszalma. Ata, 1834-ben 1 1/2x1 1/2 öl búzaszalma, kocsi zabszalma, 9 kereszt zsúpszalma. Polyva: Átán 5, Szőkéden 5 kocsi. 30 BML B-M. i. 168.cs. 2696.SZ. 31 BML B-M. 1.1. es. 6.SZ.