Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

Még a nehézkes állami uradalom, Vajszló vezetői is kísérleteztek fakitermelés­sel és tűzifa értékesítéssel. Értékesítési módszerük azonban valóban „úri" volt. Egy 1837. augusztus elseji pécsi hirdetmény szerint a vajszlói tiszttartó minden nap délután 2 óráig megtalálható volt az Elefánt étteremben, s akinek fűrészelt gyertyán-, kőris-, vagy tölgyfára ós felvágott ágfára van szüksége, az kószpónfi­zetós ellenében megrendelhette nála a kívánt mennyiséget, amelyet uradalmi szekereken ki fognak Pécsre szállítani". 102 A Dráva-völgy erdeinek pusztításában komoly szerepet kapott a hamuzsfróge­tós is. Az innenső oldalra vonatkozó fontos adatunk az a hirdetmény, amelyet 1831-ben tett közzé a Királyi Kamara arról, hogy a zselicszentjakabi uradalom Lakócsán lévő 5000 holdas erdejének hamuzsír égetésre alkalmas szil- és kőris­fáit a legtöbbet Ígérőnek bórbeadja. 103 Ezzel a hirdetménnyel majdnem egy idő­ben írja Hoblik Márton, hogy a Dráva verőcei oldalán a zsidók szervezték ezt a munkát kik a százados agg erdőket hamuvá égetvén, hamuzsírt készíte­nek". 104 Földesurak, jobbágyok, sőt tőkével rendelkező értelmiségiek legkedveltebb foglalkozása volt a Dráva-völgyön a makkoltatás. A hatalmas bükk- és tölgyfák terített asztalt kínáltak a sertések számára. A májusi eső, a halivadékot, termé­keny iszapot bőven hozó árvíz, a gazdagon hulló makk nemzetiségre való tekin­tet nélkül egyformán drága a mi civilizációnk hordozóinak, mert külön munka nélkül, mintegy Isten kegyelméből szakítja meg a szűk esztendők sorát. Egyete­mes társadalmi hasznát a Dráva déli oldalán tett megfigyelések is igazolják. Hoblik Márton szerint a legkisebb fáradozás nélkül ezreket hajt a birtokosnak, de a makkon hízott disznó húsához-zsírjához olcsóbban jut a polgár, s ilyen eszten­dőkben jobban táplálkozhat a paraszt is ós könnyebben viseli az élet terheit. 105 Az erdők makkoltatásának koreográfiáját uradalmi tiszttartók készítették el. Első lépésben összeállítják a kiadandó erdők ós a behajtható sertések számát tartal­mazó „Betsü Levél" című tájékoztatót. 106 Az uradalmi tajákoztató adatait a községek vezetői és az esetleges nagybérlők megbízottai a helyszínen ellenőrzik, azután az uradalom által előre kiírt napon megkezdődik a gyakran szenvedélyes árverés. A híres lakócsai árverések sze­replői nóvszerint csak annyiban érdekelnek bennünket, hogy váratlanul szembe találjuk magunkat azzal a Mitterpacher Ignác szolgabíróval, aki a siklósi járásban soha nem vett részt nyilvános árveréseken. Itt viszont 1821-ben olyan árverésen győzött 1065 forint lefizetésével, amelynek kikiáltási ára mindössze 450 forint volt. A hozzá hasonló úri makkoltatok számára ritkán hozott veszteséget a mak­koltatás, de ha a falvak a licitáción alulmaradtak, akkor könnyen juthattak ka­tasztrofális helyzetbe is, hiszen a makkon hizlalt sertés értékesítése volt a legfőbb jövedelemforrásuk. Ebből származott rendszerint az a többletjövedelem, 102 BML PAK VU. 293/1837. 103 Hazai és Küfföldi Tudósítások. 1831.1.köt.32.p. 104 Hoblik,1832.ll.37.p. 105 Hoblik,1832.ll.38.p.felhaszn. 106 BML PAK.ir.ZsSzJa.ir.Ocskay Antal tiszttartó becsűje.1822.aug.22.Ebben az évben a Geren­da,Szlobotnyina,Csernadola, Szigetske,Dubrova,Lug,Matskovatz,Lesnyica nevű uradalmi erdőkben 2300,a közös erdőben 3600 sertés számára termett makk.

Next

/
Thumbnails
Contents