Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

A közös drávai táj Az élet színtere A címben jelzett etnikai csoportok „magyar" része a Dráva-völgy dél-baranyai szakaszán, a középkori Ormánköz területén foglal helyet. Jeremiás Sámuel vajszlói lelkész szerint a Bőköz szólóben fekvő Laki hídtól, Kodolányi János néprajztudós munkáiban a Vajszló-Vejti vonaltól a vármegye nyugati szólén fekvő Bogdásáig terjed a Dráva mentében, ós Vajszlót, valamint a táj 22 községét foglalja magában.

4 Nyugat felé egészen Barcsig folytatódik ez a Mecseki-dombvidék törmelékei, majd a somogyi dombok által kísért, alföldi jellegű táj. Ennek ölében talált otthont a drávai horvátok etnikai szempontból egységes csoportja: a baranyai Drávasztára, Drávakeresztúr, Drávaszentmárton, Révfalu ós a somogyi Lakócsa, Tótújfalu, Szentborbás, Potony községekben.

5 A megyehatár által közigazgatási szempontból szótválasztott táj életében mindenkor meghatározó szerepet játszott a tiroli hegyek között eredő Dráva, amely átfutva Karinthián ós Stájerországon jut el Zala, Somogy ós Baranya partjaihoz.

6 Falvaink határában futása rendkívül gyors, alluviális lapálya pedig tele van holtmedrekkel és fattyúágakkal. A víz felől nézve sok helyütt láthatók 8-10 méter magas teraszok, a víz bevágódásainak bizonyítékai. A szárazföld felől azonban általában homokos és lapos a folyó partja, és természeti körülmények között nem volt semmi akadálya annak, hogy magas vízállás esetén kilépjen medréből, vagy medrét változtatván a partmenti lakosok földjeit hol az egyik, hol a másik partra helyezze.

7 Az átkelőhelyéről ós drávai malmairól híres Vejti egy 1815-ben fogalmazott kérvényében így tűnik elénk a partjait faló Dráva: „Nékünk pedig azon kívül, hogy az utasok, az őriősök csipetjék (sic) az legelőnket, sokkal nagyobb fogyatkozásunk történik annál a legelőben az által, hogy a föld minden időn dül a Drávába, s kisebbedik a Száraz." A hiricsiek ós a kisszentmártoniak azt íratják egy kérvénybe 1831-ben, hogy a sok föld, amit 40 évvel ezelőtt még ők szántottak, már túl van a Dráván ós erdő borítja; az a gát pedig, amit húsz évvel korábban építtetett a vármegye, az ő részükön már „a Drávába bele dűlendő".

8 A 18. század végén II. József hadmérnökei járják a tájat. Véleményük szerint a gyors sodrású Dráva és a partjait kísérő, gyakran poshadt vizet tartalmazó morotvák a táj meghatározó elemei minden horvát falu határában. Azt is tudják, hogy a gyakran áradó folyó megtölti vízzel ós valóságos mocsárrá változtatja a 4 Jeremiás Sámuel:Baranyai Szótár-pótlék.Tudományos Gyűjtemény. (TGY)Pest, 1828.10.köt. 65.p. 5 Sarosácz György:Baranyai horvát népviselet.

Bp. 1986.7. (Bilingvis kiadás) 6 Fényes Elek: Magyarország és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. Második, javított kiadás. 1-3.Pest. 1841.1.194.p. 7 A baranyai Piskó és a szlavóniai Monoszló között 1777-ben valóságos háború robbant ki két egymás mellett fekvő sziget miatt.mert a Dráva medervártoztatása során a monoszlóiak szigete került át a baranyai, a baranyai sziget pedig a szlavóniai oldalra.Bővebben:Pécsi Káptalan Gazdasági Levéltára (PKGL) F.57.51 .sz.A piskóiak kérvénye a Káptalanhoz. 8 PKGL F.103.Folyamodványok. szn.1815.május 25. Vejti. Baranya Megyei Levéltár (BML) Közgy.ir. 2625/1831. Hirics és Kisszentmárton közös kérvénye a vármegyéhez. A somogyi partokhoz Csorba József: Somogy vármegye ismertetése.Pest, 1857.42-43.p.