Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

berek - uradalmi tisztek, kasznárok - lakásaihoz. A 3-6 szobából álló épületek a luxuséletmódtól mentesek voltak, ós a puritánabb életmódot tették csak lehetővé. A 15-19.SZ. táblázatokban az uradalmak épületleltárai mindezt igazolják.

53 A kastélyokat természetesen téglából építették zsindely tetőzettel. Az urasági ós a tisztilakok azonban megőrizték a régebbi állapotokat. Bár ezek is téglából épültek ós általában jó állapotban voltak, már inkább fazsidellyel fedték, de előfordult a nád és a zsúp tetőzet is. Az ispánlak, a gazdalakások és a cselódlakások között számottevő különbség nem mutatkozott. Az alapot inkább téglából, a falakat pedig vályogból és tömésfalból készítették. Állagukat tekintve elég heterogén képet mutattak, némelyek jó, mások pedig rozoga állapotban voltak. A tetőzetet kizárólagosan zsúppal és náddal fedték be. Ezek az épületek alighanem a jobbágyházakkal azonos minőségűek voltak. A házak tetőzetét befedő zsúpot a rozs szalmájából készítették. A gabonaféléknél a rozs népszerűségét ezzel is magyarázhatjuk, mivel köztudott, hogy belőle gyengébb minőségű lisztet lehetett előállítani. Az építkezések tetemes költségeit enyhítették a földesúri téglaégetők. Nagyberkiben és a patai uradalomban is működött egy. Az uradalmi cselédlakásokra a zsúfoltság ekkor még nem volt jellemző, az majd csak a XIX. század utolsó harmadától, a puszták fokozottabb kiépülésével jelentkezik. A szolgáltatást biztosító épületek kategóriájába sorolhatjuk a vízimalmokat, a boltokat, a korcsmákat, a mészárszékeket és a csárdákat. Közülük jónóhányat a jobbágyokkal közös tulajdonban használtak, vagy pedig zsidó bérlők árendálták. A korcsmák és a vendégfogadók általában három helységből állottak, de voltak nagyobb méretűek is, főképpen a kereskedelmi útvonalak mellett. Ezeket a vendégfogadókat ós csárdákat többnyire a vásározó kereskedők vették igénybe. Minőségüket tekintve különbözőek voltak. A harmadik kategóriába a gazdasági épületeket soroljuk. Ezek közé tartoztak a magtárak, a szénáspajták, az istállók, a górék, a vermek, a pincék és a padlások. Ezeket még mindig a hagyományok szerint építették A górék ós a pajták alapjai fából készültek, tömósfalat vagy pedig fonyásból készített sövényfalat építettek fölé. Bár állagukat tekintve különböztek, a javuló tendencia itt is érvényesült. A földesurak ugyanis arra törekedtek, hogy terményeiket a piaci adottságokhoz igazítsák. Ez pedig szükségessé tette, hogy a terményeket esetleg huzamosabb ideig is tárolják, kivárva az emelkedő piaci árakat. A magtárak rendbetételét, karbantartását ós javítását az uradalmi kasznárok mindig fontos kérdésnek tekintették, mivel azokban esetenként több ezer pozsonyi mérő gabonát is tároltak. Ugyancsak gondosan vigyáztak a boros pincék állapotára is. A cselédistállókra alighanem kevesebb pénzt költöttek. Zichy János uradalmának épületleltára nemcsak az épületek értékét tartalmazza tételesen, hanem a különböző munkálatokért kiadott költségeket is. A leltár szerint a nágocsi kastély építési költsége 41.184 Ft.VC. 57 xr -ba került, az emeletes pálinka- és sörfőző ház pedig - korszerű gépekkel berendezve - több mint a kétszerese 89.186 Ft.vc volt. A befektetés azonban - miként azt a korábbiakban láthattuk - kifizetődött, mivel a pálinkaógetós ós a sörfőzés az uraság egyik legjövedelmezőbb forrásának számított. SML Acta congreg. Az épületleltárakat az uradalmak idézett összeírásaiból állítottuk össze.