Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

13, bivaly 8, göböl 14 és 56 db jármos ökör. A sveitzer tehenek napona 8 icze tejet adtak. A 8 db fejős bivalyt és az 56 jármos ökröt a gazdaságban használták fel. A 14 db göbölt hizlalás után rendkívül nagy haszonnal, mintegy 14 Ft-os átlagáron értékesítették. A kimutatásban mindössze két ló szerepelt. Összességében kijelenthetjük - ezt a vizsgált uradalmak adatai is igazolják -, hogy a hazai és a külföldi gyapjúkereslet hatására változatlanul a juhtenyésztés volt az állattenyésztésben a meghatározó. Magyarországból - Somogy megyéből is - közvetítéssel szállítottak gyapjút Angliába, Németalföldre, a szarvasmarha és a juh elsőszámú felvevő piaca pedig Bécs volt. A lótenyésztés meredek ívű fejlődése majd csak a későbbi évtizedekben veszi kezdetét, ekkor csupán a jobbágygazdaságok tartottak lovakat. Ugyanezt elmondhatjuk a sertéstenyésztésről is. Méhészet Jóllehet a magyarországi cukorgyártás már 1830-1848 között kezdetét vette, és a jelzett időszakban 33 megyében 63 manufakturális jellegű gyár alakult, ennek ellenére a magyar cukoripar „a monarchiában termelt répacukor mennyiségének 15-20%-át tette ki".

34 Somogyban Szigetváron, Kastólyosdombón és Somogyhárságyon is létrejöttek cukormanufakturák. Ezek azonban rövid életűek voltak, mivel országosan és a megyében is még hiányoztak a cukorgyár feltételei. így a cukor drága volt és luxuscikknek számított, a hiányát mézzel pótolták, amelyet egyébként a népi gyógyászat céljára is igénybe vettek. Orczy Lőrinc tömörkei pusztájában a méhes a tűzvész következtében elpusztult, de az uraság azt felújította. Schmidegg Józsefné berki uradalmában az 50 kas anyaméh 100 kas szaporulatot adott. Egy kas 20 font mézet termelt, összesen tehát 20 q-t, amelyet 6 pengőforint átlagáron adtak el. Hadik Vilmosné tabi uradalmában a 135 anya- ós rajméhekből évenként felverettek 90 kassal, amelyből ízletes mézet és viaszt nyertek, itt még a vállalkozó kedvű jobbágyok is tartottak néhány méhkast. Zichy János nágocsi uradalmában 74 anyaméh 4 év alatt hat mázsa mézet termelt. A falusi boltokban cukrot és mézet egyaránt árultak, de a jobbágygazdák a költséges termékeket csak kis mennyiségben tudták vásárolni, mivel forgótőkével alig rendelkeztek. ^Szili Ferenc: A cukorrépa-termesztés a Délkelet-Dunántúlon és a MIR kaposvári cukorgyára 18931894. Szerk: Szita László. Kaposvár, 1986.15.p. Wiener Moszkó: A magyar cukoripar fejlődése. Bp. 1902. I.k.288.p. Kopasz Gábor: A répacukor-gyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837-1867. Baranyai Helytörténetírás 1968. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk: Szinkovich Márta. Pécs, 1968.