Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

Kubinyi László patai birtokrészén a 114 2/4 hold réten 456 szekér széna termett, amelyet azonban a hagyományok alapján az úrbéreseknek harmadából adták ki. Poklosiban az uraság 21 hold allodiális réttel rendelkezett. Az 1810. évi úrbéri regulatio szerint ezt a rétet még bereknek tüntették fel, időközben azonban az irtásokkal és az árkolásokkal e területeket rétté alakították. Molványban a földesúrnak a parlag rétjeit évenként kétszer kaszálhatták. A molványhidi pusztán, az uradalom gazdasági központjában a 247 3/8 hold rétet az elmúlt évtizedekben tették használhatóvá.

30 Zichy János nágocsi funduális könyvébe 83 5/8 hold allodiális rétet tüntettek fel, amelyet azonban gyenge minősége miatt egyszer lehetett kaszálni, és holdanként csak 7 q szénát termett. Nágocson évenként 87 2/8 szekér szénát takarítottak be. A jobbágyok használatában e helység határában 291 6/8 hold rétet tartottak nyilván. Ezenkívül az uraság Kára helységben 68 1/8, Jutomi és Tomé puszták határában pedig 117 4/8 hold rétet birtokolt. Kára helységben a jobbágyok használatában 28 7/8 hold rétet mutattak ki. A tomói ós a gerózdi rét együttesen 89 hold volt, az előbbi helyről jobb, az utóbbiról pedig gyengébb szénát takarítottak be. Kára pusztán a 68 1/8 hold rétet kétszer kaszálhatták.

31 A szántóterületek kiszélesítésével a rétek és a legelők felértékelődtek, nem véletlen, hogy a földesúri és a jobbágyi érdekellentétek e kérdésben kulmináltak. Szőiőgazdálkodás és gyümölcstermesztés A szőlőművelésben és a gyümölcstermesztésben Somogy megye földrajzi adottságai ós a hagyományok alapján az országosan is élenjáró megyék közé tartozott. A szőlőhegyekben - allodiális és dézsmaszőlőkben - a jobbágygazdák és a nemesi kastélyok kertjeiben is mind több szőlőt és gyümölcsfát ültettek. Általánosan elterjedtek az e tájra jellemző sajátos gyümölcsök, mint pl.az istvándi fejér pogácsaalmák, a szelidgesztenyék, a szilvafák és ugyancsak a táji adottságokat tartalmazó somogyi borfajták.

32 Schmidegg Józsefné uradalmában az allodiális szőlő a szalacskai hegyen 12 4/8 holdat tett ki, amely összességében 75 akó bort termett. Mint tudjuk, a szőlő művelése rendkívül munkaigényes, az első kapálás, a metszés, a keverés, a terítés, a kötözés, a szüretelés, majd végezetül a bekapálás napszámosmunkálatai a haszonnak majd a felét felemésztették. A szőlő tetemesebb részét az úrbéresek dézsma ellenében művelték, évenként - középszerű termés esetén - általában 250 akó boruk termett, amelyet akónként 2 forint pengőért lehetett értékesíteni. Kubinyi László uradalmának basali határában lévő szőlők egy része allodiális volt, más részét pedig a környékbeli jobbágyok kilenced és tized ellenében bérelték. Az úrbéresek esztendőnként 145 20/69 akó bort termesztettek, egy akót 3 Ft-ért adtak el. Patán a sör- és pálinkafőző házban dolgozták fel az urasági szil30

SML Acta congreg. Kubinyi László uradalmának idézett birtokösszeírása. 31

SML Acta congreg. Zichy János uradalmának idézett birtokösszeírása. 32

Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII-XX. századi történetéből. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. Szerk: Kanyar József. Kaposvár 1988. 145-186.p. Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Szerk: Kanyar József. Kaposvár 1967. 196.p.