Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK - Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei

177. Tótmalom lásd 176. 178. Wappenmühl lásd 176. 179. Benkovics-malom lásd 176. 180. Szél malom lásd 176. 181. Malomi ut: 1961, 1971. A Kaposi útról a Bodai malomba vezető' epres ut. 182. lí^éTdThatár: 1855, 1857, 1862", 1876. 1862-ben Bicsérdí puszta határa, 1956-ban Kisbicsérd. Délről tehát mindig Bicsérd, illetőleg annak pusztája, Fenyó's puszta a határ. 183. Apáti völgy: 1235. Itt olvassuk, hogy versus occidenfem ad quandam vollem vulgaríter Appafy velgh nuncupatam. A határíeirásban emiitett .nevet a Bodai patak völgye tájára teszem. 184. Nagyút: 1235. E határjárásban olvassuk „magna via publica, per quam in Ciuitatem Stur Quinqueecciesias, . . ". A Pécsi országút, Pécsî útnak felel meg. 185. Pécsi ut lásd 184. 186. Rétszél : 1857, 1865, 1876, 1956, 1961, 1971. 1890-ben tévesen felírva Rét srét alakban, amelyet a térkép után ma is ismernek. 1857 előtt a Cseral ja (lásd 189.) része volt, a Nagyrét mentén keletre fekszik. 187. Pénzgödör: 1961. A Rétszéi felső része a Kaposi ut alatt, 188. Alsóvég dülő: 1961. A Végdülő Kaposi ut alatti szakasza. 189. Cseral ja: 1855. 1812-ben Cser alia. 1853-ban Cser a! jai mező (ekkor a Nagyréttől keletre fekvő szánfők együttesen 349 hold); 1857-ben máinégy részre oszlik. Rétszéi, Saj megye, Sajmegye alja és Csúcsa. 190. Sa jmegye: 1857. A név mind térképen, mind a nép nyelvén igen változó, pontos kiejtésben bizonytalanok. Ennek oka a hibás térképi feljegyzések lehetnek, amelyeket volt ideje a lakosságnak megismerni. 1865: Sainmegyes, 1876-ban is, 1890-ben Som megye. 1961. 1971: Sa jmegye, Sa in megyés. A Nagyréttői keletre a második délnek nyúló szántó. 191. Sommegye lásd 190. 192. Sa jmegyal ja : 1857, A Sa jmegyéstől délre terjed a bicsérdí határig. 1961, 1971-ben adatközlőim bizonytalanok kiejtésében. Hal iani Sai, Sain, Som megyés, meggyes változatokat. Másik neve Aládülő. 193. Aládülő lásd 192. 194. Bekötőút: A Pécs — szenflőrinci országútról bekötő köves utat építettek a faluba. Ez a bodai patak tói keletre, a Sa jmegyes al ja illetőleg Rétszélen halad észak felé és a régi Kaposi ut hidjánái keresztezi a vízfolyást, azután a patakmedertől nyugatra haladva éri el a főutcát. 195. Halastó: Egykor a Dögvetőtől délre, a Kaposi ut alatt két és fél holdas terület mélyedésben halastó volt. Ennek nevét őrzi. A halastó a XV

III. században már nem létezett, de a horpadásban, a vizenyősebb talaj miatt réthelyek voltak. Északi és déli végénéi egy-egy forráskút van, ezek töltötték fel a tavat. 1812-ben és később 1855, 1857, 1865, 1876 években Halastó néven dülő, ahol 1812-ben még 3 hold haszontalan területtel jelzik a vízállást. Eredetileg a Bodai patak mentét nyugatról igy nevezték, később csak ennek északi részét (ahol egykor a tó voit). Délebbi részét Kerengő, Középső, Szentkirályi stb. neveken emlegették. 1956-ban ismét egybe foglalva 193 hold a területe.