Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK - Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei

128« Gurgó: 1855-ig a Csiszárok erdő része, 1857-ben már szántó a Kaposi ut felett. 1865-ben, 1876-ban Csurgu, 1890-ben, 1956, 1961, 1971ben Csurgó, Csurói dülő. A névadáshoz megemlítem, hogy 1326-ban az ispotályos keresztesek nagy mestere engedélyt adott a csurgói ispotálynak, hogy SzentlŐrincet tartozékaival bérbeadják.

3 129. Gurgói ut: 1961. A Gurgóba vezető dülőut. 130. Vátyikut: 1865, 1961, 1971. Hallottam Vatyi kútnak is (1961). A Csontavasi gát és Boda nyugati határának találkozásánál, a völgy északi partjában. Itt állt az Eszterházy hitbizományi uradalom erdészlaka. A Vátyi család már 1696-ban is lakik a faluban. 7 1812-ben

8 szerepel Gátszéli Vátyi Istók neve. Igy a Vátyi családnévvel magyarázható e kut neve. 131« Erdészlak: 1865, 1889. Térképeken szerepel. 132. Abram(ku)th (?): 1235. A Kaposi ut közelében említi a XIII. századi határjárás, „...ad ... viam Abram(ku)th (?) vulgariter nuncupatam ...

113 Megjegyzendő, hogy Szentiőrincen tul, a mai Kacsóta határában feküdt Abrámfalva, ma Abrámfa.

33 133. Keresztesi határ: A Kaposi ut Boda határát elhagyva, a Keresztesi erdőbe ért. Ezen erdó't a II. József-féle felvétel, majd az 1858-as osztrák katonai térkép is feltünteti. 1857-ben Keresztes, 1862-ben Keresztes erdő. Később kiirtották, majd Keresztes puszta néven szántófölddé alakították át. 1235-ös határjárásban „terris crucíferorum S. Laurentii de Wkur"

3 A bodai határon fekvő, mintegy 30 holdas keresztesi erdőt egy ideig a bodaiak birtokolták. 134. Kaposi ut: Középkori nagyút, amely az egykori Gyalán község határánál tért le a Pécsről Szigetre haladó kövesutról,

24 a tortyogói vízműnél. A Nagyvölgynél érté el a bodai határt, onnan nyugat — északnyugatnak tartva a Végdülőt, Hegy (hát) dűlőt hasítva, a temető, Hármasréf, Dögvető alatt halad tovább és a Gurgónál ért a cserdi batárba. Eperfák szegélyezte földút. A Bodai patakot a Nagyrét boltozatos hídján keresztezte. Ezt a bekötőút építésekor lebontották, s betonhiddal pótolták. 135. Kaposcher Strasse: 1855 Lásd 134. IV, A Doborhegyi gát mellékének helynevei 136. Doborhegy: 1857, Dobor: 1865, 1876, 1890, 1961, 1971. Eredetileg az egész északkeleti erdőség neve, amelynek 1876-ban már fele legelő. Adatközlőim 1961-ben és 1971-ben kétféle értelemben használták. Doborhegyi erdő az egész északkeleti erdőség neve, mig Doborhegy tulajdonképpen a Doborhegyi gát három ága közül a keleti és középső' ág által közreforgott, délnek lejtő, igen meredek oldalú hegyorr. Lásd 145. 137. Doborhegyi gát: 1961, 1971. Az északkeleti erdőségből lefolyó víz, szorosabban annak középső ága egy szük völgyben. Ez a Doborgödre. 138. D

oborgödre lásd 137. 139. Csira gát: 1961, 1971. A Doborhegyi gát három ága közül a keleti, mely a Nyáras és Doborhegy dombjai között folyik le. A völgy közepe táján, a keleti partban van a Csirakut, foglalt forrás. Fejében a Pétörkut a Rege felől, magaslessel szemben.