Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK - Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei

75» Szenfdomján határa: Az északnyugati határsaroktól délre, nyugaton Boda területe a Megyefa községbe kebelezett Szentdomján pusztával határos,, 1857-ben Szent Dómján, 18ó2-ben Egéd és Szt. Dómján puszta határai. 76. Megyefa

î határ: 1855, 1876, 1890, 1956 évi térképeken Megyefa képezte Boda határát északnyugaton. A 74-76, alatti elnevezések térképi nevek. 77. Uraság erdeje; 1961. A község nyugati részében fekvő, és a pécsi székeskáptalan illefó'íeg az Eszeferházy hitbizományi erdők gyűjtőneve. 78. Hercegerdő: 1961. Az Eszterházy hercegi hitbizományi erdő népi, megkülönböztető neve. 79. Papokerdeje: 1961. A pécsi székeskáptaian erdejének népi megkülönböztető neve. 80. Fenyves: Az 1855 évi németnyelvű térkép szerint a 419 hold kiterjedésű egész északi erdőség neve, E nevet ma nem ismerik. 81. Csány iszol lő: 1855-ben Hutweide néven bokros legelő északnyugaton a térképi Fenyves (lásd 80.) és a Csiszárok között. 1862-ben Csányi szőlő, majd ismét 1862-ben

17 Uradalmi bokros legelő. Ma állami szálerdő a Megyefára haladó erdei földút mentén. 196l-ben egyesek Csányiszőliő néven a Mecskei hegy északi szélét nevezték meg. 82. Uradalmi bokros legelő lásd 81. 83. Hosszumegye: 1855-ben a Csányi szőlőben 29 hold polgári szántó, amelyet az uradalom később elcserélt, igy 1862-ben, 1862

1 '-ben kicserélendő polgári föidek az uradalmi bokros legelőbe ékelve, 1857-ben Hosszú mező néven szerepei, 1876-ban már 85 hold szántó, az uradalom az átvétel után aszántóföídterülefet egy időre növelte. 84. Hosszumező: E területet később az uradalom erdősifette, mivel az úrbéri rendezéskor 1862-ben kezére került terület szántóföldi mivelése nem váltbe. 1961-ben adatközlőm szerint husz év előtt kókuszfa erdő állt itt. A kókuszfa az amerikai vagy feketediót jelenti, amelyet az Eszterházy uradalom előszeretettel alkalmazott erdőtelepítésre. 1865-ben, 1890-ben ís — a térképek szerint erdő — de neve: Hosszumező. A terület nem azonos az 1235 évi határié írásban szereplő Huzomege névvel. De vö. Györffy 3 Hosszumegye, Hosszumező elnevezését 1961 évi adatközlőm szerint hoszszuságáról kapta. 85. Szentdomjáni ut: 1857-ben Waldweg néven említik, A falu északi végénéi induló Palántáki ut folytatásaképpen a Csonfavason északra tartó, majd a Csány iszol ő-n északnyugatra, az erdőbe érve nyugatra forduló földút. Elhalad a Nyiladéknál lévő Vadásznáz mellett és később Szentdomjánra (Egéd, Megyefa és Bükkösd felé elágazó) halad. 86. Vadőszház lásd 58. 87. Nyiladék: 1928 szerint a Várkapu erdőben egymással keresztező keskeny vágások, amelyek erdőgazdálkodási rendeltetésűek. A nép is nyiladék vagy lénia néven ismeri. 88. Cigányhát: 1857-ben a HosszumezŐvel együtt szerepel. 1961-ben egyesek még ismerik az elnevezést. 89. Várkapu: erdőterület az északi határszélen. 1926, 1928 évi térképeken 330 m magas pont az előbbi erdőben. Valódi — névszerinti helye — ott van az északi erdőségben, ahol utvezetés kedvéért a középkori vársánc