Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK - Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei

ZSOLT ZSIGMOND: Boda község helynevei A nyugati Mecsek déli lejtőjén — az Okor (ma inkább Bükkösdí víz) völgyétől keletre fekvő község. Neve ősi magyar személynévvel azonos, amelynek korábbi alakja: Buda. 1 2 Első okleveles említése 1235— bol ismert, ekkor királyi udvarnokok lakják.

3 A település eredete azonban jóval korábbi. Mîvel a község neve puszta személynév, a megtelepülésének idejét a X. századra kell tennünk. 1332-ben is Buda alakban szerepel.

4 Ekkor egyházát, Pál, később János nevü papját emiitik. 1542-ben a magyar hadiadó jegyzékben is szerepel Nagh Boda néven.

5 A török hódoltság alatt is fennáll, 1554-ben 30, 1582-ben 45 adózóját irják öszsze.

6 Átvészeli - a közeli erdők menedékében - a felszabadító háborúkat is. 1696-ban 6 adózója: Balogh, Bencze, Kovács, László és a két Vátyi család. Állataik, vetésük, müveit szőlőjük ekkor is van.

7 Mindig magyar lakosságú falu. 1813-ban 83 telkes jobbágy és 5 zsellér család lakja.

8 1900-ban a határa 2459 khold és 152 házában 694 lélek lakik.

9 Azóta lélekszáma csökkent. Akkor a volt szentlőrinci járáshoz tartozott, 1956-ban a pécsi járásban fekszik.

10 1900-ban észak-északnyugatról Megyefa (mely 1950-ben Bükkösd községhez csatol tátott

11 ), illetve annak Egéd és Szentdomján pusztái, délnyugatról Szentlőrinc (Koplaló és Keresztes puszták), délről Bicsérd, keletről Bakonya község határolja. Korábban északkeleti határcsücsöknél Hetvehely községgel is határolt. A község mai központja a tengerszint felett kb. 210 m magasan fekszik; ettől északra a térszint állandóan emelkedik s az északi határa közelében megközelíti, illetőleg maghaladja a 350 m magasságot (Várkapu 330 m, Nagyrege 333 m, Melegmáltető 365 m). A falutól délre a térszint esik. A Kaposi ut kb. 185 m magasságban szeli át kelet-nyugati irányban határát, a helység déli alsó 1/3-ában. A bicsérdi, déli határszélen már csak 140-145 m magasan vagyunk. 12 A falu eredeti településhelye a Halastó-tól keletre a Kaposi ut és az erről dél-felé, Szentkirályra vezető, nagyjából a Bodai patak nyomvonalát követő Epresut (Malom ut) szögletében feküdt, ahol régi település nyomai talál hatók.13 Ez Ősi falu temetője az ide lejtő domb déli lábánál, a mai falu bel tel kén feküdhetett, ahol femetőnyomokat leltek.13