Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK - Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei
föltéséf — a Szeméremgát völgye felé menően átvágták. A sánc ma 2-6 m magas, hosszan elnyúló töltés a Várvölgye ( Szeméremgát völgye) délkeleti oldalága mentén. Egykor egy nyugatra lejtő meredek hegyorr védelmét szolgálta. A nép sok mondát tud a helyről. Igy Szabó János lánya (Gyürüfü 1955) szerint itt vár volt a török időkben, s alatta több kád arany maradt. Mások szerint itt álltak a török ágyuk, amikor Kisbodát ágyúzták (1961). Udvary Béla adatközlőm szerint (1956) Színész Jancsi (K. J.) többedmagával egykor napokig ásott e helyen, mert itt pénz volt elásva s ujholdkor a „pénz kéket virágzik s mint a lámpa, lángul a Várkapu felett. Sajnos sokfelé virágzott s igy nagy fáradsággal hiába ástak.". 90. Vár lásd 89. 91. Elhagyott ut: 1971. Füvei, szederindával, bokrokkal benőtt alig járható régi útvonal. A Várkapu magaslata alatt délről, a mai erdő-legelő határon induló, nyugatabbra Szentdomjánra vezető szekérutat az erdőhatáron keresztező, majd délnyugat-délre forduló s egyre mé'yülő szurdokba, végül az érthetetlen eredetű Harinkó gödörbe torkolló régi Nagyút. Ezzel lenne azonosítható. Boda 1235 évi határjárásában a következő: „quo quidam etiam loco una magna vita geminatur, procedendo directe versus orientem, ascendit ad montem... ". 3 92. Nagy ut (Magna via) lásd 91. 93. Csiszárok: 1855, 1857, 1862, 1862 17 , 1961, 1971. Erdőterület nyugaton, a megyefai határon. Ennek keleti szegélyén halad az Elhagyott ut árka, amely délebbre a Harinkógödörbe torkollik. 1855-ben az erdő a kaposi utig, Cserdi határáig, Koplaló majorig terjed. 1857-től a Csurgó dülő (Csurgu) ékelődik az ut és az erdő közé. Az erdő közepén patakáztatta völgy van, amely egyúttal Boda és Szentdomján között határ is. A három ágból induló völgy keleti fejénél van a Szamár-, vagy Szamaraskut ( 1961, 1971) forrás. Lásd 94.) Az erdő keleti ága a mai Dombócserre (Gontavasi gát völgye) is kiterjedt 1855-1962 között, s területe 296 hold. 94. Szamárkut, Szamaras kut: 1971. A legidősebb szentdomjáni volt cselédember szerint (1957) „a török idején innen hordták a vizet szamárháton a várba". Mások is hasonló hagyományt említenek. 95. Csiszárvölgy: 1864-ben 7 is Csiszár völgy néven ismerik mint ma. A már említett Giszárok erdő közepén fekvő patakvölgy neve, amely egyúttal Boda és Megyefa között határ is. A Giszárok szóban a második tag nem az árok szó, hanem va:gy a Csiszár, régen fegyverkovács jelentéső szó többesszáma, vagy a Giszárok egyszerejtéses alakja. Erre utal, hogy 1696-ban 7 . Cserdi községben, 1812-ben 8 Bodán is élnek Csiszár nevüek. 96. Harinkógödör: 1961, 1971. Harinkó vőgy: 1961. Boda északnyugati határán álló erdő szélén, a nép által is csodált természeti jelenség. Pár száz méter hosszú, 10 m széles, két emelet mély, függőlegesfalu löszszakadék, amely az Elhagyottut torkától zegzugosán vonul a Csiszárvölgy felé. Nem mélyut, horhos, vízmosás. Hirtelen, szakadékszerüen kezdődik, és ahol a jobbpart kiugrik, a túlsó oldalon ennek negativ képe látható. Szerintem nevére analógia Balmazújváros Karinkó, és Maros-Torda Karingóvár helyneve. 34 35 Másképpen Reuter (Magyar Nyelvőr 1965: 479).
