Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

Je gy ze t A Baranya megyei Levéltárba kerülnek meghatározott idő után a megszűnt szervek iratai igy a kerületi tanácsoké is. Ezért, a hosszú vezetési és államigazgatási tapasztalatokkal rendelkezjő szerzőt kérte fel a Baranyai Hely történetírás Szerkesztője, hogy a Pécsi Kerületi Tanácsok fejlődéstörténetét vázolja fel. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény.) I. fej. 2. § (2) bek. és a tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény 29. § (l)-(2) bek. 30. § (1) bek., 31. § (2) a) pont­ja. Az 1954. november 28-án tartott választásokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1-28/1954. NET számú határozatával tűzte ki. Miskolc városban kerületi tanácsok (igazgatási kerületek) szervezését a 255/1950 (X. 21) M. T. sz. rendelet rendelte el. Nagy árpád községet a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 9. sz. törvényerejű rende­lete alapján 1955. május 15-i hatállyal csatolták Pécshez. Az 1958. november 16-án tartott választásokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1-18/1958. számú; ­az 1963. február 24-én tartott választásokat a NET 24/1962. számú és az 1967. március 19-ém tartott választásokat a NET 1/1967. számú határozatával tűzte ki. Az 1954, 1958, 1963. és 1967 években tartott tanácstagi választások alkalmával a három ke­rületi tanácsba beválasztott nők átlagos aránya: 32% - Az első kerületi tanácsba 1963. évben megválasztott tanácstagok 25%-a munkás, 670-a paraszt, 27%-a alkalmazott, 22vo-a háztartás­beli és nyugdíjas, 20°Jo-a. értelmiségi. (A háztartásbeli asszonyok többnyíre bányász, vagy mun­kásfeleségek, a nyugdijasok többsége is bányász, vagy munkásként ment nyugdíjba.) Az állandó bizottságok számának és elnevezésének változásairól annyit, hogy az 1967. évi választásokat követő alakuló üléseken a kerületi tanácsok 6-6 állandó bizottságot választottak, és pedig: 1. pénzügyi-költségvetési. - 2. igazgatási-lakásgazdálkodási, - 3. helyiipari-kereske'­delmi, - 4. építési-kommunális gazdálkodási, - 5. mezőgazdasági fejlesztési, - 6. szociális­kulturális állandó bizottságot. A tanácsok és bizottságaik tevékenysége továbbfejlesztésének és egyszerűsítésének kérdéseit a 2007/1967. (I. 31.) számú kormányhatározat szabályozta. E ha­tározat 7. pontja alapján az állandó bizottságok az addigi kötelezően előirt havonkénti ülé­sek helyett szükség szerint" tartottak ülést. A határozat 8. pontja értelmében pedig éves idő­szakra készítettek munkaprogramot, ezen belül féléves időszakra munkatervet. A tanácsok végrehajtó bizottsága titkárságának szervezetére és működésére vonatkozó szabá­lyokat az 1026/1955. (II. 23.) Mt. számú határozat rögzítette. (Helyébe lépett az 1020/1962. VIII. 7.) számú kormányhatározat. A tanácsok szervezetében szakigazgatási szervek létesítésére, összevonására és megszüntetésére vonatkozó szabályokat a 8/1955. (II. 13.) MT. számú rendelet határozta meg. Több módosí­tó, kiegészítő jogszabály követte. Közülük jelentősnek tekinthető a szakigazgatási szervek ket­tős alárendeltségéből adódó irányítási feladatokat tisztázó és szabályozó 1023/1967. (VIII. 8.) számú kormányhatározat.

Next

/
Thumbnails
Contents